Újabb szélsőjobboldali párt alakult ki Magyarországon

Küld

19:09

Hazánk dörömböl az ország munkásosztályával

Által Tóth Csaba

Doroskoy László, hazánk vezetője

Budapest

Ez egy sötét útvesztő a magyar baloldal számára. Évtizedek óta először nem számoltak be Mayday eseményről a Városligetben, Budapest fővárosi parkjában. Hagyományosan mindig a Magyar Szocialista Párt és annak különböző szervezetei rendeznek Mayday kiállításokat, ahol a vezető politikusoknak számot kellett adniuk arról, hogy szerintük mi történjen a munkavállalói jogokkal, és milyen szakszervezeti politikát kínálnak.

Ám a nyugati világhoz hasonlóan a 2010-es években Magyarországon is gyorsan csökkent a baloldali pártok befolyása. Ebben az időszakban a Jobbik szélsőjobboldali párt az etnikai és identitáspolitikára (roma-, bevándorlás- és LMBT-ellenes) összpontosítva kirekesztette a fehér munkásosztály szavazóit a baloldali pártokból, és végül elnyomta az orbáni Fidesz. .

De az elmúlt években egy új jobboldali párt alakult ki, amelynek középpontjában a magyar munkásosztály áll. 2022. április 3-án a szavazatok közel 6 százalékával bejutott a Parlamentbe a Toroczkai László volt Jobbik-alelnök vezette Mi Hazánk. 71 százalékos többséget birtokolnak az újonnan alakult magyar nemzetgyűlésben, Fitzgerald mellett, amely további két-harmados többséget birtokol.

A Jobbiknak ez a radikálisan új felosztása az elmúlt hónapokban a munka- és nem az identitáskérdésekre kezdett koncentrálni. Tegnap teljes egészében vizualizálva a párt saját szakszervezeti fórumot szervezett, amelyen Doros is részt vett egy vitában.

A résztvevők ipari területek szakszervezeti vezetői és tűzoltó egyesületek alelnökei voltak – valamennyien vidéki városokból. A megbeszélések többsége a magyar ipari munkások és köztisztviselők helyzetére, valamint a „régi baloldali” szervezetek nélküli együttműködési módokra irányult.

A magát baloldalinak mondó szakszervezeti képviselő, Radics Gábor frakciótag kifejtette: Mi Hazánk azért vett részt a jobboldali rendezvényen, mert felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott Magyarország 2018-as, a munkaellenes „rabszolgatörvény” elleni tiltakozása során. Landos János, szülőföldünk meghatározó tagja kitart amellett, hogy „nem az osztályharc a célunk, hanem a munkásbéke”. Mint a politikája Elvtársak Franciaországban Nyugat-Európában pedig Landos hangsúlyozta: „a hagyományos bal- és jobboldal, ahogy mi értjük, már nincs… a tőke és a munkaerő kölcsönösen előnyös megállapodása felértékeli az országot”. Bár az uniót „a 20. századi megértésnek” nevezte, szerinte nem az „osztályháború intézménye”, hanem inkább „a nemzet része”.

Miközben szeretnénk értékelni, hogy a munkásosztály identitásproblémáira újból összpontosítanak a munkára, óvakodnunk kell attól, hogy a szélsőjobb belépjen ebbe a térbe. Hosszú európai hagyománya van annak, hogy a szélsőjobboldali erők megpróbálják megtartani a vállalatokat, mint a hagyományos munkásmozgalom, és ezek ritkán végződnek jól. De kétségtelen, hogy a baloldal viseli a felelősség legnagyobb részét; Hiszen az elmúlt három évtized mozgalmában lévő lyukak teremtették meg a teret ezeknek a pártoknak a megjelenésére. Amíg nem kínál életképes alternatívát a magyar tulajdon által javasoltakhoz képest, addig még sok sötét napnak lesz része.