Ukrajna háború: Fogolycsere-jelentések; Kijev elsötétülése; és pénzügyi segítséget Magyarországnak

1. Oroszország és Ukrajna állítólag hadifogolycserét tervez

A Reuters jelentése szerint Oroszország és Ukrajna 50-50 hadifoglyot cserél csütörtökön.

Állítólag az egyes országok képviselői a múlt héten találkoztak az Egyesült Arab Emírségekben, hogy megvitassák az átigazolás lehetőségét.

Három forrás azt mondta a Reutersnek, hogy a megbeszéléseket az Egyesült Arab Emirátusok közvetítik, és az Egyesült Nemzetek Szervezete nem vett részt benne.

Orosz és ukrán tisztviselők állítólag a hónap elején Abu-Dzabiban jártak, hogy megvitassák, Moszkva újraindíthatja-e műtrágyaexportját.

„Hadifoglyaink szabadon bocsátása része az orosz ammóniaexport megnyitásáról szóló tárgyalásoknak” – mondta Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete a Reutersnek.

Denis Pushilin, az oroszok által beiktatott Donyeck (Ukrajna) vezetője a Telegramban is tárgyalt egy lehetséges fogolyszállításról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, Moszkva el akarja távolítani az európai kikötőkben rekedt műtrágyatermékeit.

Ukrajna azt is közölte, hogy lehetővé teheti Oroszország számára, hogy egy meglévő vezetéken keresztül újraindítsa ammóniaexportját, cserébe a foglyokért és Mikolaiv fekete-tengeri kikötőjének újbóli megnyitásáért.

Sem Oroszország, sem Ukrajna nem közölt hivatalos adatokat arról, hány hadifoglyot ejtettek el az invázió kezdete óta.

Zelenszkij múlt hónapban azt mondta, Oroszország március óta összesen 1031 foglyot engedett szabadon.

2. Az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz támadások „az emberiség elleni bűntettek”

Ukrajna fővárosának, Kijevnek mintegy 70 százaléka még csütörtökön is áram nélkül volt a legutóbbi orosz csapások után.

Országszerte több városban megszűnt az áram és a víz Szerdán orosz rakétazápor.

Részben helyreállt az áramellátás a nyugati Lviv városában és Ukrajna második legnagyobb városában, Harkovban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester azonban azt mondta, hogy a főváros fellendülése Ukrajna országos hálózatának általános energia „elérhetőségétől” függ.

Tisztviselők szerint tíz ember vesztette életét a szerdai rakétatámadásokban, amelyek miatt Ukrajna három atomerőművet kénytelen leállítani.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ENSZ A Biztonsági Tanácsban azt mondta, hogy az energiainfrastruktúra elleni rakétatámadás „emberiség elleni bűncselekmény”.

„Amikor a kinti hőmérséklet nulla alatt van, és emberek milliói maradnak áram, hő és víz nélkül az orosz rakéták energialétesítményeket csapó csapása miatt, ez egyértelműen emberiség elleni bűncselekmény” – mondta Zelenszkij.

Oroszország legutóbbi Ukrajna elleni csapásai miatt a szomszédos Moldovában is megszakadt az áramszolgáltatás, de szerda estére a legtöbb területen helyreállt az áramszolgáltatás.

Oroszország az elmúlt hetekben többször is célba vette Ukrajna energiainfrastruktúráját a tél előtt és a közelmúltban tapasztalt harctéri kudarcok után.

Moszkva szerint rakétacsapásai Ukrajna harci képességének gyengítésére és tárgyalásra kényszerítésére irányulnak.

Csütörtökön a Kreml tagadta, hogy Ukrajna elektromos hálózata elleni támadásai civilek ellen irányultak volna, de kijelentette, hogy Kijev „véget vethet népe szenvedésének”, ha teljesíti a konfliktus megoldására irányuló orosz követeléseket.

„Ukrajna vezetésének minden lehetősége megvan a helyzet normalizálására, a helyzet olyan megoldására, amely megfelel az orosz fél igényeinek, és ennek megfelelően véget vet minden lehetséges szenvedésnek az emberek között” – mondta. Dmitrij Peszkov szóvivő.

Az orosz hadsereg szerdán közölte, hogy a károkat „ukrán és külföldi” légvédelmi rakéták okozták Kijevben.

3. Magyarország 187 millió eurós pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának

A szerdán későn közzétett kormányrendelet szerint Magyarország 187 millió eurós pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának.

A pénz az ország nemzeti hozzájárulása lesz, külön a tervezett, legfeljebb 18 milliárd eurós uniós támogatási csomagtól.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, Budapest kész kifizetni támogatását Ukrajnának, de ezt kétoldalúan, az Európai Unió közös adósságprogramján keresztül teszi meg.

„A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a háború sújtotta Ukrajnának” – közölte a kormány.

„A pénzügyminiszter gondoskodik arról, hogy az Ukrajnának nyújtott 18 milliárd eurós hitelből Magyarországra eső 187 millió euró folyósításra kerüljön.”

Az Orbán által aláírt rendelet azt is tartalmazza, hogy Peter Szyjardo magyar külügyminiszter tárgyalásokat kezd Ukrajnával a szükséges pénzügyi támogatási megállapodás kidolgozásáról.

4. Lengyelország arra kéri Németországot, hogy küldjön Patriot rakétákat Ukrajnába

A lengyel védelmi miniszter arra kérte Németországot, hogy küldjön Ukrajna Patriot rakétákat Varsóba.

A lengyel kormány eredetileg további fegyverek telepítését javasolta határa közelében a múlt heti halálos robbanás után.

Németország ott volt Patriot rakétavédelmi rendszert biztosít Varsónak Hogy megvédje a légterét és segítsen elkapni a beérkező rakétákat.

„Az orosz rakétatámadás után pedig arra kértem Németországot, hogy helyezze át a Lengyelországnak szállított Patriot akkumulátorokat Ukrajnába, és helyezze el őket a nyugati határán” – írta Marius Blaszczak a Twitteren.

„Megvédi Ukrajnát a további halálesetektől és áramszünetektől, és növeli a biztonságot keleti határunkon.”

A lengyel védelmi miniszter eleinte üdvözölte Németország ajánlatát, mondván, azt javasolja, hogy „a rendszert az ukrajnai határ közelében telepítsék”.

Varsó és a NATO szerint a przemysli robbanás valószínűbb Ukrajna légvédelmének, mint orosz támadásnak köszönhető.

A NATO megerősítette légvédelmét Kelet-Európában, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A német Patriot légvédelmi egységei már Szlovákiában állomásoznak, és legalább 2023 végéig ott is maradnak – mondta Christine Lambrecht védelmi miniszter.