Ukrajna Kárpátalja tartomány annektálását kéri a magyar szélsőjobboldali vezető, ha Oroszország megnyeri a háborút

Toroczkai László pártelnök bejelentette, hogy a magyar szélsőjobboldali Szülőföldünk párt magáévá teszi Ukrajna Kárpátalja területét, ha elveszíti az ukrajnai háborút. mondott Január 27-én.

A nyugatról Szlovákiával és Magyarországgal, délről Romániával határos Kárpátalja megye jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik. A kisebbségi jogok kérdése súrlódásokat szül Magyarország és Ukrajna között, különös tekintettel az ukrán állami nyelvpolitikára.

Magyarország és Ukrajna között 2017-ben született egy régóta vitatott nyelvtörvény, amely előírja, hogy az ötödik osztály feletti oktatás legalább 70%-át ukrán nyelven kell lefolytatni.

A bírálatra reagálva Ukrajna kijelentette, hogy nem kívánja korlátozni kisebbségei nyelvi jogait, sokkal inkább azt kívánja biztosítani, hogy minden ukrán állampolgár megfelelő kompetenciával rendelkezzen az ukrán, a nemzeti nyelv beszéléséhez.

Szülőföldünk az ukrajnai és a szórványmagyarság szomszédos országaiban élő magyarok autonómiájának növelését kéri.

A párt jelenleg 6 mandátummal rendelkezik a magyar parlamentben a 199 mandátumból Kritizált nativista nézetei és retorikája miatt. Toroczkai több ellentmondásos kijelentést tett, amelyek egy része antiszemita, roma- és bevándorlásellenes.

Duro Dóra hazánk országgyűlési képviselője is mondott 2023 áprilisában az orosz állami irányítású Izvesztyija médiának adott interjújában Ukrajnának Oroszország engedélyére volt szüksége a NATO-csatlakozáshoz.

Toroskay kommentárja az ukrán terület lefoglalásának tervezett tervével kapcsolatban egy budapesti pártkonferencián hangzott el, amelyen más európai szélsőjobboldali pártok, köztük az Alternatíva Németországnak (AfD) és a Holland Demokrácia Fórum képviselői is részt vettek.

„Ha ez a háború Ukrajna államiságának elvesztésével végződik, hiszen ez is szóba került, akkor azt jelezzük, hogy mi (Jakarpattia Oblast) egyedüli magyar pártként ezt az álláspontot képviseljük” – mondta Toroskai.

A magyar külügyminisztérium nem válaszolt a Dorosky kijelentéseivel kapcsolatos kommentárkérésekre – írja a Reuters.

A hír azelőtt érkezett, hogy Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter és magyar kollégája, Peter Szyjardo január 29-én találkozott a Kárpátalja megye Ushorod városában.

Szyjardo látogatása előtt a Magyar Nemzet figyelembe vett Szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Közzétett Az ukrajnai sajtószabadságot elítélő cikk. Bírálta azt is, hogy az ukrán média újságírók arra utasították, hogy a városnevek hivatalos ukrán írásmódját használják az orosz változat helyett.

Amióta Oroszország 2022 februárjában elindította teljes körű invázióját, Ukrajna megtette folytatta Az „orosztalanítás” folyamatos folyamata ezt követően lendületet kapott EuroMAiden forradalom 2014-ben. Ennek a folyamatnak fontos része a városok ukrán nevének visszaállítása.

Ukrajna továbbra is Orbán látogatását szervezi Ukrajnába. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy 2023 decemberében kapott meghívást Volodimir Zelenszkij államfőtől, hogy a jövőben kétoldalú találkozót tartson, és azt el is fogadta.

Orbán legutóbb 2010-ben járt Ukrajnában.

Magyarország továbbra is aláássa az Ukrajna támogatására irányuló nyugati erőfeszítéseket és az Oroszország elleni szankciókat. Budapest szívélyes kapcsolatokat ápol Moszkvával a mindent elsöprő háború közepette, és a magas rangú magyar tisztviselők is. meglátogatta 2022 februárjától ismét Oroszország. Még Orbán is találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 októberében Pekingben.

Magyarország 2023 decemberében blokkolt egy 50 milliárd eurós (54 milliárd dolláros) segélycsomagot az Európai Uniótól, amelyet az összes többi tagállam is támogatott. Az EU vezetői február 1-jén ismét találkoznak a kérdésben Brüsszellel jel Magyarország beleegyezése nélkül is meg lehetne kötni a megállapodást.

Vélemény: Orbán téved Ukrajnában

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt hónapban próbálta megakadályozni Ukrajna törekvését az EU-csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdésére, azzal érvelve, hogy Ukrajna egyszerűen nem áll készen. Végül a többi 26 uniós tagállam úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja Orbán tiltakozását, és formálisan beleegyezett a csatlakozási tárgyalások megkezdésébe.