Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghatározta a békés rendezés feltételeit az Oroszországgal vívott háború lezárása érdekében, elutasítva néhány nyugati javaslatot, amely szerint Kijevnek kompromisszumot kellene kötnie Moszkvával a határai miatt.
Míg Zelenszkij kedden kijelentette, hogy nyitott a béketárgyalásokra, hangsúlyozta, hogy a tél folyamán nem hagyja abba a harcokat. Hozzászólásai egyes amerikai tisztviselők – köztük Mark Milley tábornok – azon javaslatait követik, amelyek szerint a tél lehetőséget kínálhat az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésére, és Ukrajna soha nem tudja majd kiűzni az orosz erőket teljes területéről.
„Nem engedjük meg Oroszországnak, hogy megvárja, amíg befejezi, mozgósítja erőit, majd elindítja a terrorizmus és a globális destabilizáció új sorozatát” – mondta Zelenszkij a G20-ak balin tartott csúcstalálkozóján tartott videobeszédében. Hozzátette: „Most meg vagyok győződve arról, hogy itt az ideje a pusztító orosz háborúnak, és meg kell állítani.”
Néhány nyugati diplomata magánbeszélgetésen beszélt arról, hogy a tárgyalások egy olyan frontvonal alapján kezdődhetnek meg, amely nagyjából Oroszországot megelőzte. Ukrajna inváziója 2014. február 24-én Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, és helyi meghatalmazott erők segítségével háborút robbantott ki a keleti Donbassz-régióban.
A javaslatok azután érkeztek, hogy az ukrán erőknek a múlt héten sikerült visszafoglalniuk Herszont, ami komoly csapást mért a déli tartomány fővárosát március óta elfoglaló orosz hadseregre. Hétfőn Zelenszkij meglátogatta a várost. Ukrajna február 24. óta visszaszerezte az orosz erők által elfoglalt területek több mint felét.
„Olyan ez, mint a D-nap – a szövetségesek partraszállása Normandiában” – mondta Zelenszkij, üdvözölve Herszon lakosait, és felügyelte, hogy az ukrán zászló visszakerüljön a város fölé.
A RIA Novosztyi állami hírügynökség idézte a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot, aki szerint Zelenszkij terve azt erősíti meg, hogy Kijev „nem akar tárgyalásokat folytatni”. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vett részt a G20-kon, ahogy külügyminisztere, Szergej Lavrov sem.
Zelenszkij megismételve korábbi követelését az orosz haderők teljes kivonására, a Moszkva által erőszakkal deportált összes hadifogoly és ukrán szabadon bocsátását.
Hozzátette, hogy az energiabiztonság központi jelentőségű lesz Ukrajna sikerében és tartós békéjében. Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 40 százalékát semmisítették meg az orosz rakéták és drónok október eleje óta.
„Oroszország minden héten felrobbant erőműveket, transzformátorokat és áramellátó vezetékeket” – mondta Zelenszkij.
Ukrán tisztviselők a napokban megerősítették, hogy folytatni kívánják a harcot, annak ellenére, hogy a Nyugat egymásnak ellentmondó üzenetei vannak arról, hogy ideje komolyabban megfontolni az Oroszországgal való tárgyalásokat.
Ukrajna katonai főnöke, Valerij Zaluzsnij tábornok hétfői telefonhívásában azt mondta amerikai kollégájának, Millynek: „Harcolni fogunk, amíg van erőnk”. Kijelentette, hogy Ukrajna folytatni fogja a kormány azon célját, hogy felszabadítsa az orosz erők által megszállt összes ukrán területet. Ezen az úton semmilyen körülmények között nem állunk meg. Zaloghnij azt mondta Milinek, hogy az ukrán hadsereg nem fogad el semmilyen tárgyalást, megállapodást vagy engedményt.
Milley kijelentéseit követően Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette, hogy „amíg Oroszország fenntartja azt az álláspontját, hogy egyszerűen annyi teret tud magához ragadni, amennyit csak akar, addig nehéz jóhiszemű ellenfélnek tekinteni őket a tárgyalásokon. „
elnökünk Joe Biden Más magas rangú amerikai tisztviselők a közelmúltban hangsúlyozták, hogy továbbra is ellátják Ukrajnát halálos katonai segélyekkel, és a következő hetekben újabb csomag várható.
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja