Az 1956 -os magyar forradalom leverése alatt és után mintegy 200 ezer ember menekült az országból Nyugatra.
Az 1956 -os magyar forradalom alatt és után, 1956. október 23. és 1957. április 30. között körülbelül 200 000 magyar menekült a megtorlás elől a kommunisták és a Nyugat ellen, és sok esetben örökre elhagyta hazáját. A többség az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy -Britanniában, Nyugat -Németországban, Svájcban és Franciaországban telepedett le, de jelentős számban Ausztriában is. Sok bevándorló tartozik az értelmiségi osztályba, azaz magasan képzett, például orvosok, mérnökök, közgazdászok és diákok. Valójában a Chopra Egyetem több száz diákot és professzort szállított át Kanadába. Sok „1956 -os” ekkor kezdhetett izgalmas munkához új otthonában. Köztük világszínvonalú sportolók, filmrendezők és tudományos Nobel-díjasok.
Ez a cikk eredetileg a testvéroldalunkon jelent meg, Magyarország ma. Jillia Thar fordítása
1956. október végén az 1956 -os forradalom hatására fokozatosan feloldották a határellenőrzést. A szovjet csapatok beavatkozása kezdetben nem a határok lezárására irányult, így a nyugati (és a déli) határok gyakorlatilag nyitva voltak a magyar emberek előtt, amelyek nyugat felől november közepéig bezártak. Ebben a néhány hétben, amint fentebb említettük (nyugati és korabeli magyar becslések szerint), mintegy 200 ezer ember menekült el az országból, többnyire a Zöld Határon túl. Az akkori kommunista kampányban ezeket a bevándorlókat-másokkal együtt, akik a pártállami időszakban illegálisan távoztak-népiesen „disszidensnek” nevezték.
A menekültek nagy része Ausztriába menekült az országból, ahol először befogadótáborokban kellett maradniuk. Innen 35 másik nyugati országba osztották ki őket 1956 és 1958 között. A többség az Egyesült Államokban (35 000), Kanadában (24 000), Nagy -Britanniában (20 000), Nyugat -Németországban (14 000), Svájcban (12 000) és Franciaországban telepedett le. (10 000), de jelentős számban voltak Ausztriában is (19 000). Bár a nyugati menekülteket a legmelegebben fogadták, a Magyarországra visszatért kommunista rezsim nemkívánatosnak nyilvánította őket. Mivel többségük csak hosszú évek után térhetett vissza szülőföldjére, csak a levelekkel maradt rokonaival tudtak kapcsolatot tartani.
A menekültek kamionokkal, buszokkal és állatokkal utaztak a zöld határhoz. Az osztrák határ csak néhány módon tudja biztonságosan átlépni az osztrák határt. Általában teherautókkal szállították az embereket Budapestről a határra. November 4 -e után megerősített szovjet katonai parancsnokságot rendeltek el a határ fegyveres őrzésére, és a menekülthullám némi halálos lövöldözéssel folytatódott. Végül a határ fegyveres biztonsága olyan szintre ért, hogy a menekültek előrehaladását fokozatosan leállították.
A bevándorlók többsége az értelmiséghez tartozik, azaz orvosokhoz, mérnökökhez, közgazdászokhoz és diákokhoz, akik rendkívül mozgékonyak és magasan képzettek a nyugati jelenlétük kiépítéséhez. Ez óriási veszteséget jelent Magyarországnak, de óriási nyereséget jelent Nyugatnak. Ezért nem meglepő, hogy azokról a magyarokról beszéltek, akik 1956-57-ben érkeztek az amerikai szenátusba:
Ez a legjobb bevándorló csoport az Egyesült Államokba.
A legtöbb menekült képes volt beilleszkedni új közösségeibe és sikeres életet élni. Bár a magyarok befogadása kezdetben társadalmi és pénzügyi kiadást jelentett a befogadó országok számára, később nagy hasznot húztak ebből a művelt lakosságból.
Igaz
1956 A bevándorlás népesedési rendszere
A Magyar Központi Statisztikai Hivatal 1957 -es titkos jelentése szerint a migránsok városiak – a bevándorlók fele budapesti -, a bevándorlók többsége a transznaváni régióból, kétszer annyi férfi, fele pedig kor alatti menekült 25 -ből. A menekültek mintegy 2/3 -a foglalkoztatott volt, közülük 63,5% szakmunkás (34,6% szakmunkás).
Az első menekültek a hatvanas évek közepén (10 évvel a forradalom után) térhettek vissza Magyarországra, de csak azok, akik nem játszottak jelentős szerepet a felkelésben. Az elkövetkező években a kommunista rezsim megengedte otthoni látogatásukat egy értékes nyugati valuta reménye miatt. Az igazi szabadságharcosok azonban 30 év után, a kommunizmus bukása után nem tették újra lábukat magyar földre.
Ismert menekültek 1956 óta (válogatás)
Frank Puskas (labdarúgó)
A spanyolországi Bilbao sportoló elleni forradalom során az eddigi leghíresebb magyar, Puskas csapatában, a Budapest Honved csapatában játszott. Miután meghallotta a forradalom leverésének hírét, úgy döntött, hogy Bécsben marad. Későbbi életében kiváló sportoló és edző volt különböző országokban.
Andrew G. Vajna (filmrendező)
Andres Vajna 12 éves korában a Vöröskereszt segítségével elhagyta az országot, majd Los Angelesben telepedett le, ahol családja követte. Különféle tevékenységek után az 1980 -as évek óta Hollywood egyik legsikeresebb filmrendezőjeként bizonyította magát. Többek között olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a The Rambo Trio, a Die Heart, az Evita, az Basic Intuition és a Terminator 3.
Violeta Ferrari (színésznő)
A magyar színésznő menekülése után Nyugat -Németországban folytathatta sikeres karrierjét. Az 1950 -es években és az 1960 -as évek végén több német vérfilmben szerepelt. Néhány slágert is énekelt, például az „S Mu Die Libe Sean” (angolul „It Must Love”), amely az 1964-es német slágerfesztiválon (Daisy Schleiger-Festbielan) elérte a 12. helyet.
Georgie Likedi (zeneszerző)
Az erdélyi születésű Ligetti a 20. század egyik leghíresebb zeneszerzője és az új zene képviselője volt. A népfelkelés leverése után feleségével Bécsbe menekült, és 1967 -ben osztrák állampolgár lett. Nyugat -Berlinben is élt, ahol a Művészeti Akadémia tagja lett.
Kirki Olah (Nobel-díjas vegyész)
A magyar származású amerikai vegyészprofesszor, Kirgiz Olah, a magyar Corwin-lánc és a csecsen fődíj nyertese, kémiai Nobel-díjat kapott „a karboxilációs kémiához való hozzájárulásáért”. Ő a feltalálója az elismert, közvetlen metanolos üzemanyagcellának, amely megoldást is kínál a globális felmelegedés problémájára. A Nobel -díjas a Magyar Barátok Alapítvány alapító tagja, amely hírportálokat publikál. Magyarország ma És Magyarország ma.
Szoprán osztály
A magyar forradalom leverése után, 1956 -ban a Sofroni Határváros Egyetem Erdészeti Karának hallgatói és tanárai többsége úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Összesen 450 diák és 50 professzor lépte át a zöld határt Ausztriába. Mivel Dean Coleman Roller hiába próbálta rávenni az osztrák hatóságokat az osztályok jóváhagyására, összesen húsz országba küldött levelet, amelyben a Kanadai Brit Columbia Egyetem beleegyezett a tanár elfogadásába. Ennek eredményeként 200 diák és 28 professzor költözött Kanadába. A „Chopron Division” teljes autonómiát kapott, és a hallgatók magyarul folytathatták tanulmányaikat, amíg el nem sajátították az angol nyelvet. Összesen 141 magyar erdész végzett Vancouverben. Többségük Kanadába és az Egyesült Államokba vándorolt. A kommunizmus bukása óta sokan közülük sokszor meglátogatták hazájukat és Choprát, ahol tanulnak.
bizonyíték: kisalfold.hu, mnl.gov.hu, blog.panyizsuzsi.hu
Kiemelt: Magyar menekültek a Zürichbe tartó vonaton 1956 -ban. Fotó alapján Fordepan / ETH Zürich
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után
Talco-átvétel: Brüsszel nem emel kifogást a spanyol vétó ellen a magyar ajánlattal szemben