Az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal a kettős adóztatásról szóló egyezményt

2022. július 8-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma bejelentette a Magyarországgal kötött kettős adóztatásról szóló egyezmény felmondását. A megállapodást, amelyből sok amerikai befektető részesült, 1979-ben kötötték, és 2024 januárjától lép hatályba. A bejelentésre azt követően került sor, hogy Magyarország megvétózta az egyetemes minimumadót.

A megállapodás hiánya magasabb adóterheket és adminisztrációs bonyodalmakat eredményezhet az amerikai és a magyar adófizetők számára.

A magyarországi amerikai befektetők számára változhat az osztalékok, kamatok és jogdíjak adóztatása, de a következmények nem ugyanazok a vállalati és magánbefektetők számára.

Az egyesült államokbeli magánbefektetők nem részesülnek az osztalékok csökkentett 5%-os forrásadójából, hanem az általános 15%-os magyar személyi jövedelemadót terhelik. A Szerződés megszűnésekor a Magyarországról fizetett kamat és jogdíj után 15%-os magyar személyi jövedelemadót kell fizetni.

A Magyarországról amerikai vállalati befektetőknek fizetett osztalék mindaddig adómentes, amíg a hazai szabályok szerint Magyarországon nincs forrásadó, és ugyanez vonatkozik a kamatokra és a jogdíjakra is. Ha a magyar kormány a jövőben forrásadót vezetne be az ilyen típusú jövedelmekre, akkor a kettős adóztatásról szóló egyezmény nélkül nem lenne lehetséges a csökkentés.

Kettős adóztatásról szóló egyezmény hiányában egy ingatlanban gazdag magyar cég részvényeit birtokló amerikai vállalati befektető e részvények eladásából származó tőkenyereség után a magyar társasági adó hatálya alá tartozna.

Ennek ellenére a kettős adóztatásról szóló egyezmény felmondása kevésbé érinti a magyarországi amerikai befektetőket, mint az egyesült államokbeli magyar befektetőket.

A kölcsönös megállapodási mechanizmus hiánya és a határon átnyúló helyzetekben a két ország közötti információcsere megszűnése megterhelőbbé teszi az amerikai és a magyar befektetők életét, hiszen egyre nehezebb lesz érvényesíteni jogaikat. Más nemzetközi adóegyezmények csak bizonyos rendelkezéseket írnak elő a felek közötti információcserére vonatkozóan.

Összességében elmondható, hogy a kettős adóztatásról szóló egyezmény megszűnése esetén az amerikai-magyar adóügyi kapcsolatok arra a szintre süllyednek, mint Magyarország a világ kevésbé fejlett régióival. Az elmúlt évtizedben Magyarország egy olyan széles szerződéses hálózat kiépítésén dolgozott, amely hatékonyabbá teszi a nemzetközi befektetéseket. Az Egyesült Államokkal (mint Magyarország második legnagyobb befektetőjével) kötött megállapodás felmondása jelentősen gyengítheti Magyarország pozícióját a nemzetközi adózási arénában, és alááshatja a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.

A cikk társszerzője Diana Calambosi.