A koszovói kormány a feszültség fokozódása miatt elhalasztja a nyugtalan északi térség tervét

Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti Olaf Schulz német kancellárral tartott sajtótájékoztatón Berlinben, 2022. május 4-én. REUTERS/Hannibal Hanschke

Mitrovica, Koszovó, július 31. (Reuters) – A koszovói kormány elhalasztotta annak a határozatnak a végrehajtását, amely az ország északi részén élő szerbek számára kötelezi a pristinai intézmények által kiadott rendszámok kérelmezését a rendőrség és az útlezárásokat felállító közösségek közötti feszültség miatt.

Vasárnap késő este a tüntetők megállítottak kaviccsal és más nehézgépekkel megtöltött teherautókat a Jarinje és Prncak határátkelőjéhez vezető utakon, azon a területen, ahol a szerbek többsége van. A koszovói rendőrség közölte, hogy le kellett zárniuk a határátkelőket.

„Az általános biztonsági helyzet az észak-koszovói településeken feszült” – áll a NATO által vezetett koszovói KFOR-misszió közleményében.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova Moszkvában a koszovói hatóságok által bevezetett „alaptalan diszkriminatív szabályokat” okolta a növekvő feszültségért.

Tizennégy évvel azután, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, mintegy 50 000 északon élő szerb használja a szerb hatóságok által kiállított rendszámokat és dokumentumokat, és nem hajlandó elismerni a fővároshoz, Pristinához kötődő intézményeket. Koszovót több mint 100 ország ismerte el független országként, Szerbia vagy Oroszország azonban nem.

Albin Kurti miniszterelnök kormánya azt mondta, hogy 60 napos átmeneti időszakot ad a szerbeknek a koszovói rendszámok megszerzésére, egy évvel azután, hogy a hasonló tiltakozások miatt felhagyott az ilyen típusú rendszámtábla bevezetésével.

A kormány arról is döntött, hogy augusztus 1-jétől minden Koszovóba látogató szerb állampolgárnak további okmányt kell beszereznie a határon a beutazási engedély megadásához.

A belgrádi hatóságok hasonló szabályt alkalmaznak a Szerbiába látogató koszovói lakosokra.

A vasárnap esti feszültséget, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok nagyköveteivel folytatott konzultációt követően azonban a kormány közölte, hogy egy hónappal elhalasztja tervét, és szeptember 1-jén kezdi meg a megvalósítást.

Korábban vasárnap a rendőrség azt közölte, hogy lövéseket adtak le „a rendőri egységek irányába, de szerencsére senki sem sérült meg”.

Azt is elmondta, hogy a feldühödött tüntetők sok albánt megvertek, akik a lezárt utakon haladtak el, és néhány autót megtámadtak.

A szirénák több mint három órája szólaltak meg a főként szerbek lakta, északi kisvárosban, Mitrovica városában.

Egy évvel ezelőtt, miután a helyi szerbek rendszámmal lezárták ugyanazokat az utakat, a koszovói kormány különleges rendőri erőket vetett be, Belgrád pedig vadászrepülőket indított a határ közelében.

A két ország között továbbra is nagy a feszültség, és a 3770 fős NATO-misszió a helyszínen fenntartja Koszovó törékeny békéjét. Olasz békefenntartókat láttak vasárnap Mitrovicában és környékén.

2013-ban a két ország elkötelezte magát az EU által támogatott párbeszéd mellett, hogy megpróbálja megoldani a fennálló problémákat, de kevés előrelépés történt.

Fatos Beitsy jelentések; Vágó: Philippa Fletcher, Ron Popesky, Daniel Wallis és Sandra Mahler

Kritériumaink: A Thomson Reuters bizalmi alapelvei.