Miért száll le keményen az EU Magyarország Orbánjára

1. Mi a háttér?

Orbán 2010 óta megnehezíti a kívülállók számonkérését a kormányon. Hűségeseket nevezett ki a bíróságokhoz, a főügyészséghez és a médiához. A nagy parlamenti többség lehetővé tette számára, hogy új alkotmányt írjon, amelyet az ellenzék kritikusai a demokrácia és az emberi jogok elleni támadásként ítéltek el. És igyekszik csorbítani a kisebbségek jogait, köztük a roma és az LMBTQ közösségeket. 2019-ben Magyarország volt az első uniós ország, amely elvesztette teljes demokrácia-besorolását a politikai rendszereket értékelő washingtoni székhelyű Freedom House érdekvédelmi szervezetnél. Eközben a Transparency International, egy nonprofit szervezet, Magyarországot a 27 tagú blokk legkorruptabbja közé sorolja.

Noha a kormányoknak szigorú demokratikus kritériumokhoz kell ragaszkodniuk ahhoz, hogy csatlakozhassanak a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjéhez, kevés eszköz áll rendelkezésünkre a csatlakozás utáni öntörvényű tagok kezelésére. Az EU megpróbált jogi lépéseket tenni, de Orbán mindig megtalálta a módját – húzta a lábát a változtatási követeléseken, levágott olyan megállapodásokat, amelyek megakadályozzák, hogy érdemben visszavegye hatalmát, és kihasználta a blokk saját alapokmányában rejlő kiskapukat. Emellett Angela Merkel volt német kancellár megvédte Orbánt, és azzal érvelt, hogy túlzott erőltetése arra késztetné Magyarországot, hogy kövesse az Egyesült Királyságot az EU-ból való kilépésről szóló döntésében. Szövetségesre talált Lengyelországban, ahol 2015-ben a nacionalista Jog és Igazságosság Párt vette át a hatalmat, és elkezdte átvenni Orbán politikáját. Orbán másutt is épített ki kapcsolatokat populista politikusokkal, mint például a francia Marine Le Pennel és az olaszországi Giorgia Melonival.

Az Európai Parlament 2018-ban megszavazta, hogy jogi vizsgálatot indítsanak Magyarország ellen, és azt az EU demokratikus alapelvei „egyértelmű veszélyének” nevezve. A 2020-ban elfogadott új jogi eljárás lehetővé teszi az EU számára, hogy megszakítsa a finanszírozást, ha pénzügyi érdekei sérülnek. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve április végén indította el az úgynevezett feltételrendszert. Az uniós tagországok vezetőinek szeptember végéig kell benyújtaniuk ajánlásukat a legfontosabb döntéseket meghozó Európai Tanácsnak.

4. A vizsgálat demokráciával vagy korrupcióval kapcsolatos?

A kettő összefonódik, de a Bizottságnak olyan területekre kellene korlátoznia vizsgálatát, amelyek hatással lehetnek az EU költségvetésére, és alááshatják a blokk pénzügyi érdekeit. Bár Orbánnak a faji tisztasággal kapcsolatos nézetei, a független média feletti ellenőrzése vagy az LMBTQ-jogok korlátozása mások elítélését váltotta ki az EU-ban, nem ezek kerültek a vizsgálat középpontjába. Az igazságszolgáltatás függetlensége azonban felhívja a figyelmet, mivel központi szerepet játszik abban, hogy egy ország képes legyen fellépni a korrupcióval és pártatlan ítéleteket hozzon.

5. Mennyi pénz forog kockán?

Az Európai Bizottság nem közölte, mekkora a kockázat. Az ország részesedése a 2021–2027-es uniós költségvetésből körülbelül 36 milliárd euró (36,5 milliárd dollár). Magyarország részesedése a világjárvány helyreállítási alapjából szintén 5,8 milliárd euró. Az EU korrupciós aggodalmakra hivatkozva elhalasztotta kiadását. A forint idén a világ egyik legrosszabbul teljesítő devizája volt, a befektetők az uniós források bizonytalan kilátásaira hivatkoztak, mint az eladási hullámban.

6. Hogyan reagált Magyarország kormánya?

Orbán miniszterei eleinte támadták a vizsgálat megindításáról szóló uniós döntést, politikai lépésnek nevezve azt a legyőzött ellenzék megsegítésére. De felismerve az uniós finanszírozás megnyitásának szükségességét, a kormány „átfogó” intézkedéscsomagot ajánlott fel a korrupciós aggályok kezelésére, beleértve egy új korrupcióellenes ügynökség felállítását.

Nem tiszta. Orbán az elmúlt évtizedben ügyesen manipulálta az uniós intézményeket, és a kritikusok üresnek találják a reform ígéreteit. Megígérte például, hogy „függetlenné” teszi a korrupcióellenes ügynökséget. Más, névlegesen autonóm magyarországi intézményeket azonban erősen befolyásol Orbán és kormánypártja, így a bíróságokat is. Ezen a ponton az EU bármilyen vállalás teljesítésének feltétele mellett adhat pénzt. A Bizottság javasolhatja a finanszírozás csökkentését vagy a Magyarországgal szembeni vizsgálat lezárását. A vezetők végső döntése egy-három hónap múlva születik meg.

8. Magyarország egy napon kiléphet az EU-ból?

Orbán azt mondta, hogy Magyarországot az EU-ban akarja tartani. Exportorientált gazdasága nagymértékben támaszkodik az áruk és szolgáltatások szabad mozgására. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése jól mutatja, milyen nehéz lesz mindkét fél számára. A szomszédos Ukrajnában zajló konfliktus ráadásul biztonságérzetet adott a magyaroknak az EU-n (és a NATO katonai szövetségen) belül. De nehéz látni, hogy Orbán készségesen visszavonja az elmúlt évtized jogi változásait, és lendületes kampányt indít a korrupció ellen. Az uralkodó elit és üzleti szövetségesei nagy hasznot húztak hivatali idejéből. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly azt mondta, Magyarország az évtized végére átértékelheti tagságát, ha az EU folytatja a kritikát.

Az ehhez hasonló történetek továbbra is elérhetőek bloomberg.com