április 30, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Szakértők szerint az észak-koreai élelmiszerhiány halálos fordulatot vesz majd

Szakértők szerint az észak-koreai élelmiszerhiány halálos fordulatot vesz majd

Szöul, Dél-Korea (CNN) Növekszik az aggodalom az észak-koreai krónikus élelmiszerhiány miatt, ezen a héten több forrás hivatkozik az éhhalál miatti lehetséges halálesetekre.

Egyes szakértők szerint az ország az 1990-es évek óta a legrosszabb pontját érte el, az úgynevezett „Felfelé menet”, amely tömeges éhezést és több százezer ember halálát okozta, ami a becslések szerint az akkori 20 milliós lakosság 3-5%-a.

Lukas Rengivu-Keller, a Peterson Intézet kutatóelemzője szerint a kereskedelmi adatok, a műholdképek és az ENSZ és a dél-koreai hatóságok értékelései azt mutatják, hogy az élelmiszer-ellátás mára „a minimális emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges mennyiség alá esett”. Világgazdaság.

Még ha az élelmiszert egyenletesen osztanák el – ami szinte lehetetlen Észak-Koreában, ahol az elit és a katonaság élvez elsőbbséget – „éhenhalálozással járna” – mondta Renjevo Keller.

A dél-koreai tisztviselők egyetértenek ezzel az értékeléssel, mivel Szöul a közelmúltban bejelentette, hogy szerinte az ország egyes területein éhezés okozta halálesetek fordulnak elő. Bár az ország elszigeteltsége miatt nehéz kemény bizonyítékokat előállítani ezen állítások alátámasztására, kevés szakértő kérdőjelezi meg értékelésüket.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint már a Covid-járvány előtt Észak-Korea lakosságának csaknem fele alultáplált volt.

Három év lezárt határok és elszigeteltség csak ronthat a helyzeten.

A helyzet kétségbeejtővé válásának jeleként Kim Dzsong Un észak-koreai vezető négynapos ülést hívott össze a Munkáspártban a héten, hogy megvitassák az ország mezőgazdasági szektorának átalakítását, a mezőgazdaság és az állam „alapvető átalakítását” sürgetve. . Gazdasági tervek és a mezőgazdaság feletti állami kontroll megerősítésének szükségessége.

Kukoricazsákokkal megrakott észak-koreai teherautók vámkezelésre várnak a kínai határon 1997-ben, a „kemény menetelés” néven ismert éhínség időszakában.

Sok szakértő szerint azonban Phenjannak magát kell okolnia a problémákért. A járvány idején Phenjan felerősítette elszigetelődési tendenciáit, második kerítésréteget emelt Kínával közös határa 300 kilométeres szakaszán, és megszorította a korlátozott határokon átnyúló kereskedelmet, amelyhez hozzáfért.

READ  Valaki 2000 évvel ezelőtt elásott egy kincset, és az soha nem tért vissza. Egy utazó most találta meg

Tavaly értékes erőforrásokat költött el rekordszámú rakétakísérlet végrehajtására.

Lina Yoon azt mondta: „2020 augusztusában lőtt pillantást (a határon) rendeltek el… az utazási és kereskedelmi tilalmat, amely magában foglalta a (korábban létező) nagyon korlátozott hivatalos kereskedelmet”. A Human Rights Watch vezető kutatója.

A kínai vámadatok szerint 2022-ben Kína hivatalosan közel 56 millió kilogramm búzalisztet vagy maslinlisztet és 53 280 kilogramm gabonát gabona/pehely formájában exportált Észak-Koreába.

Phenjan fellépése azonban megfojtotta az informális kereskedelmet, amely, ahogy Yoon rámutat, „az egyik fő mentőöv az észak-koreai piacok számára, ahol a hétköznapi észak-koreaiak vásárolnak termékeket”.

A határok lezárása óta szinte nem fordult elő olyan eset, hogy kínai termékeket csempésznek be az országba, miközben megvesztegetik a határőröket, hogy másfelé nézzenek.

Sok szakértő szerint a probléma gyökere az évek óta tartó rossz gazdasági irányítás, és Kim erőfeszítései az állami ellenőrzés fokozására csak rontják a helyzetet.

„Észak-Korea határait meg kell nyitni, és újra kell indítaniuk a kereskedelmet, és be kell vinniük ezeket a dolgokat a mezőgazdaság javítása érdekében, és élelmiszerre van szükségük az emberek élelmezéséhez. Most azonban az elszigetelést, az elnyomást helyezik előtérbe” – mondta Yoon.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető beszédet mond a Koreai Munkáspárt előtt Phenjanban, Észak-Koreában 2023. február 26-án.

De ahogy Renjevo Keller rámutatott, Kimnek nem áll érdekében, hogy lehetővé tegye a múlt informális kereskedelmének újbóli megjelenését ebben a dinamikusan kormányzó országban. „A rezsim nem akar virágzó üzleti osztályt, amely veszélyeztetheti hatalmát.”

Aztán ott vannak a rakétakísérletek, amelyeknek Kim továbbra is megszállottja, és az, hogy folyamatosan visszautasítja szomszédja segítségét.

Park Jin dél-koreai külügyminiszter a CNN-nek adott interjújában a múlt héten azt mondta, hogy „Észak-Korea csak úgy tud kilábalni ebből a problémából, ha visszatér a tárgyalóasztalhoz, elfogadja Észak-Koreának tett humanitárius ajánlatunkat, és választ egy jobb jövőt. ”

READ  Az orosz Rosznyefty szerint Schröder volt német kancellár lemondott az igazgatótanácsi tagságról

Han Duk-soo miniszterelnök – mondta csütörtökön a CNN-nek Azt mondta, a helyzet „egyre rosszabb, amint azt hírszerzésünk mutatja, mert nyilvánvalóan változik a politikájuk… Az elnök (Kim Dzsongun) nagy nyomást szeretne gyakorolni, hogy az állam diktálja, tudja, az ételt. ellátni az embereiket, ami nem fog működni.”

Szöuli Egyesítő Minisztérium Gyorsan rámutatott, hogy Phenjan továbbra is rakéta- és nukleáris programjaira összpontosít, nem pedig saját népének táplálására.

Egy látogató a dél-koreai Pajuban található Egyesítési Megfigyelő Központból néz át a Dél- és Észak-Korea határán.

A múlt havi tájékoztatón Lee Hyo-jung helyettes szóvivő azt mondta: „Hazai és nemzetközi kutatóintézetek szerint, ha Észak-Korea élelmiszer-ellátásra használja fel a tavaly elindított rakéták költségeit, akkor elegendő lett volna egynél többet vásárolni. millió tonna élelmiszer, amiről azt hiszik, hogy több mint elegendő Észak-Korea éves élelmiszerhiányának fedezésére.”

A Szöuli Vidékfejlesztési Ügynökség úgy véli, hogy Észak-Korea tavalyi növénytermesztése 4%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben, mivel áradások és rossz időjárás miatt szenvedtek.

Renjevo Keller attól tart, hogy ezeknek a hatásoknak a csúcspontja, valamint a rezsim „elhibázott gazdaságpolitikai megközelítése” katasztrofális hatással lehet az amúgy is szenvedő lakosságra.

„Ezek a populációk évtizedek óta szenvednek krónikus alultápláltságtól, magas a satnyaság aránya, és minden jel a helyzet romlására utal, így biztosan nem kellene sok éhezésbe taszítani az országot.”