június 23, 2026

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Rejtélyes marsi jelenséget azonosítottak egy elveszett NASA-űrszonda korábbi adatai alapján

Rejtélyes marsi jelenséget azonosítottak egy elveszett NASA-űrszonda korábbi adatai alapján

A MAVEN küldetés régi mérései új felfedezéshez vezettek

A Mars körül keringő, jelenleg eltűntnek tekintett MAVEN űrszonda korábban rögzített adatai alapján a NASA kutatói egy eddig ismeretlen légköri jelenséget azonosítottak a vörös bolygón. A felfedezés nemcsak a Mars működésének mélyebb megértését segítheti, hanem más, gyenge vagy hiányzó mágneses térrel rendelkező bolygók – például a Vénusz – vizsgálatában is fontos szerepet kaphat.

Az elveszett űreszköz még mindig értékes adatokat szolgáltat

A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) űrszonda 2014 óta kering a Mars körül. A NASA eredetileg azért indította útjára, hogy feltérképezze a bolygó légkörének fejlődését, valamint jobban megértse, hogyan veszítette el a Mars az évmilliárdok során a korábbi, sűrűbb atmoszféráját.

Az űreszköz 2025 decemberében tűnt el a földi irányítás elől, miután egy keringési manőver során a Mars mögül már nem sikerült helyreállítani vele a kapcsolatot. Az utolsó telemetriai adatok arra utaltak, hogy a szonda szokatlan forgásba kezdett, és eltért megszokott pályájától. A NASA ugyanakkor továbbra sem mondott le arról, hogy esetleg ismét kapcsolatba lépjen az egységgel.

Bár a MAVEN jelenlegi állapota bizonytalan, az elmúlt években összegyűjtött adatmennyiség továbbra is jelentős tudományos értéket képvisel. A kutatók ezek elemzése során most egy különleges marsi jelenség nyomaira bukkantak.

Rendkívüli napvihar idézte elő a furcsa változásokat

A most vizsgált esemény 2023-ban történt, amikor egy rendkívül erős koronakidobódás – vagyis a Napból kiáramló hatalmas plazmafelhő – elérte a Mars térségét. A MAVEN műszerei órákon keresztül figyelték a napszél és a bolygó légköre közötti kölcsönhatásokat.

Az adatok alapján a kutatók az úgynevezett Zwan–Wolf-hatás jelenlétét észlelték. Ezt a jelenséget korábban csak olyan égitestek környezetében figyelték meg, amelyek erős globális mágneses térrel rendelkeznek, mint például a Föld.

A Mars esetében azonban egészen más a helyzet.

A Marsnak nincs valódi globális mágneses tere

A Földdel ellentétben a Marsot nem védi egységes, bolygóméretű mágneses mező. Emiatt a napszél sokkal közvetlenebbül éri el a légkört, ami jelentősen befolyásolja az úgynevezett űridőjárási folyamatokat.

READ  A SpaceX Starship Rocket indulásra készül: Élő frissítések

A NASA magyarázata szerint a mostani megfigyelések során a Zwan–Wolf-hatást a marsi ionoszférában érzékelték, vagyis a légkör elektromosan töltött részecskékben gazdag rétegében, nagyjából 200 kilométer alatti magasságban.

A műszerek azt mutatták, hogy a töltött részecskék sűrűsége hirtelen összenyomódott, majd szétterült a légkörben. A kutatók szerint ez a fluktuáció egyértelműen a Zwan–Wolf-hatás jelenlétére utal.

A jelenség valószínűleg állandóan jelen van

A szakemberek úgy vélik, hogy a Mars körül kialakulhat egy úgynevezett indukált magnetoszféra is. Ez nem saját belső mágneses térből származik, hanem a napszél és a marsi ionoszféra kölcsönhatása hozza létre.

Ennek alakja és erőssége azonban rendkívül változékony, különösen intenzív napviharok idején. A mostani eredmények alapján elképzelhető, hogy a Zwan–Wolf-hatás folyamatosan jelen van a Mars légkörében, csak normál körülmények között annyira gyenge, hogy a műszerek nem képesek kimutatni.

A 2023-as erős napkitörés viszont annyira felerősítette a folyamatot, hogy az már egyértelműen láthatóvá vált a MAVEN méréseiben.

Más bolygók kutatásában is fontos lehet a felfedezés

A NASA szerint az új eredmények túlmutatnak a Mars kutatásán. A megfigyelések segíthetnek jobban megérteni más, gyenge mágneses védelemmel rendelkező égitestek – köztük a Vénusz – légköri folyamatait is.

A kutatás különösen fontos lehet a jövőbeli bolygókutató missziók szempontjából, hiszen az űridőjárás és a napszél hatásainak pontosabb ismerete alapvető szerepet játszik a hosszú távú űrmissziók tervezésében.

A MAVEN története így annak ellenére sem ért véget, hogy az űrszonda jelenleg hallgat: a korábban gyűjtött adatok még évekig szolgálhatnak új tudományos felfedezések alapjául.