Budapest megtagadja a konzuli hozzáférést az ukrán hadifoglyokhoz

Kijev hivatalosan feljelentést tett Budapest ellen, amiért megtagadta az ukrán diplomatáktól az orosz hatóságok által átszállított hadifoglyokhoz való hozzáférést – ez a lépés az ukrajnai etnikai feszültségek szítására tett kísérlet.

Orbán Viktor miniszterelnök kormánya az orosz ortodox egyház megállapodása alapján tizenegy magyar származású ukrán katonát helyezett át.

„Az ukrán diplomatáknak az elmúlt napokban tett minden kísérlete, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsenek ukrán állampolgárokkal, kudarcot vallott” – írta hétfőn a Facebookon Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Orbán, Vlagyimir Putyin orosz elnök régi barátja, nem volt hajlandó katonai segélyt küldeni Kijevnek, amely régóta összetűzésbe került az ukrán hatóságokkal a nyugat-ukrajnai magyarul beszélő kisebbség jogai miatt. A magyar vezető Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét is megvédte az uniós szankcióktól, annak ellenére, hogy bocsánatot kérően támogatja Putyint és háborúját.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy személyesen lépett közbe a foglyok Magyarországra bocsátásáért, és szabad akaratukból érkeztek Budapestre, mivel már kiengedték őket.

Ukrajna ezt tagadja. Nikolenko szerint Magyarország „elszigetelve” tartja állampolgárait anélkül, hogy hozzáférne a médiához, és rokonaikkal való kapcsolatuk „harmadik felek jelenlétében történik”, ugyanakkor tagadta az ukrán nagykövetséggel való kapcsolatot.

Cave megpróbálja visszaszerezni játékosait – írta. Az incidens a Budapest által megfogalmazott uniós jog megsértésének minősül, szemben a humanitárius segítségnyújtással – mondta Nikolenko.

Az ukrán hatóságok többször is kérték Budapesttől, hogy engedjék meg nekik, hogy felkereshessék az ukrán nagykövetséget fizikai és pszichológiai állapotuk felmérése és segítségnyújtás céljából.

Az a szokatlan lépés, hogy a foglyokat Ukrajna helyett Magyarországra engedjék ki, orosz kísérlet, hogy beavatkozzon Kijev és a Kárpát-vidéki magyar kisebbség kapcsolatába – mondta a fogolycsere-tárgyalásokon részt vevő személy.

„Az ötlet az, hogy Magyarország segítse a Kárpátokat [community] Vedd vissza a foglyait. Ez a magyar kártya kijátszása az ukrán politikában” – mondta az illető. – Az őrületbe kergeti őket Kijevben.

Az egyház szerepvállalása Hilarion, a Moszkvai Patriarchátus egykori főpapjának, aki tavaly Budapest metropolitává avatták, folyamatos befolyására utalhatott – tette hozzá az illető.

Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója tovább rontotta Magyarország amúgy is feszült viszonyát Kijevvel, amelyet a kárpáti iskolákban tanított magyar nyelv, valamint az ukrán állampolgárok számára kiadott magyar útlevél program is feszült.

Olekszij Danilov, Ukrajna nemzetbiztonsági vezetője tavaly azt mondta, Magyarország korai figyelmeztetést kapott Oroszország inváziójáról és az ország egy részének annektálásáról. Budapest hevesen visszautasította a kérést.

Az orosz ortodox egyház először június 8-án számolt be tizenegy ukrán szabadon bocsátásáról, amely „a magyar fél kérésére Moszkvai Kirill Őszentsége áldásával történt…”.

Szijárdó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Európa Tanács parlamentjében ukrán képviselő kérdésére elmondta, hogy a magyar kormány nem vett részt a foglyok szabadon bocsátásában.

„Szerintem jó hír, hogy szabadok, voltak megbeszélések az egyház és a vallási szervezetek között, ahol a magyar kormány egyáltalán nem érintett” – mondta Szyjardo.