Miért akadályozza meg Törökország és Magyarország Svédország NATO-csatlakozását?

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) 31 tagja tartja jubileumi ünnepségét Csúcstalálkozó július 11-12-én Vilniusban, Litvániában. A csúcstalálkozó előkészítéseként Jens Stoltenberg NATO-főtitkár találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, hogy megvitassák a csúcstalálkozó napirendjét. Ők beszéltem Stoltenberg a nyugati támogatás fontosságáról beszélt Ukrajnának „hosszú távon”, és elmondta Bidennek, hogy „örömteli, hogy Svédországot hamarosan a NATO teljes jogú tagjaként üdvözölje”.

Június 13-án tartott közös sajtótájékoztatójukon sem Biden, sem Stoltenberg nem említette Ukrajna NATO-tagságát, bár mindketten remélték, hogy Svédország tagja lesz, „remélhetőleg… nagyon hamar”. mondott. Bár a német Bundestagban dübörögtek a kereszténydemokrata képviselők – stb meggyőző Írta: Roderich Kieswetter – Ukrajna bevonása a NATO-ba. Úgy tűnik, jelenleg nem kíván ilyen lépést, mindenekelőtt Olaf Scholz német kancellár részéről. Légy óvatos. Németország óvakodik attól, hogy háború alatt beengedje Ukrajnát a NATO-ba, de nincs gond azzal, hogy Ukrajna a NATO tagja – elvileg. Svédországban a sakktábla bonyolultabb.

Finnország csatlakozik, de Svédország nem

Finnország és Svédország alkalmazott 2022 májusában csatlakozott a NATO-hoz, amely akkor egy 30 országból álló katonai szövetség volt (a legutóbb csatlakozott Észak-Macedónia 2020-ban). Abban az időben Stoltenberg mondott Az alkalmazásokban: „Örülök, hogy mindkettőtöket látlak”. Valójában széles körben elvárták, hogy ezek a kérelmek felgyorsuljanak, és a négy skandináv állam a NATO katonai táborában maradjon. Norvégia és Dánia is alapító tag volt. 1949-ben (Dánia csatlakozása különösen azért volt szükséges, hogy az Egyesült Államok hatalmas bázist építhessen Dánia gyarmati Grönlandon – a Bidufic Space Base-t, egy észak-amerikai katonai bázist –, 1951-ben). Áthelyezés helyi inuit lakosság).

Egy évvel később – április 4-én – a NATO üdvözölte Finnországot a szövetségbe. „A NATO-hoz való csatlakozás jó Finnországnak” mondott A NATO Stoltenberge. „Jót tesz az északi biztonságnak, és jó a NATO egészének.” Finnország nagyon hosszú (1339 km) határon osztozik Oroszországgal, amely a leghosszabb határ egy EU- vagy NATO-országgal. A NATO-csatlakozással Finnország megduplázta a NATO-orosz határt. Finnország elkezdett kerítést építeni a határon.Veszélyes területek”, különösen az orosz bevándorlók próbálhatnak átkelni. Finnországban a közösségi médiában gúnyolódtak a kerítés határőrsége által posztolt képek, mondván, hasznos lenne a lovak megállításához; „A kerítés nem lovaknak való” válaszolta Jukka Lukari alezredes.

Sauli Niinisto finn elnök azon az ünnepségen, hogy üdvözölje Finnországot a NATO-ba mondott Országa tagsága „Svédország nélkül hiányos”. Mellette állva a NATO-s Stoltenberg azt mondta: „Várom, hogy mielőbb üdvözölhessem Svédországot.”

Miért nem vették fel Svédországot a Nyugati Katonai Szövetségbe? Amikor a NATO 1949-ben megalakult, a döntéshozatali elv Elfogadott „konszenzus” a tagok részéről, ami azt jelenti, hogy minden országnak bele kell egyeznie bármilyen döntésbe; Ez a konszenzusos döntéshozatal különösen vonatkozik a tagság kérdésére. Két NATO-tag – Magyarország és Törökország – jóváhagyta Finnország csatlakozását a NATO-hoz, de blokkolta Svédországot. Az a tény, hogy engedélyezték a NATO-nak, hogy fogadja Finnországot, amelynek Svédországgal ellentétben közvetlen határa van Oroszországgal, azt mutatja, hogy nem az ukrajnai háború aggasztja ezt a két országot. Más problémáik is vannak, közvetlenül Svédországgal.

A svéd probléma

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Vivian Salama, a NATO-tag Stoltenberg sajtótájékoztatón Washingtonban. Wall Street Journal kérdezte, „Aggodalommal tölti el, hogy Törökország egyre bomlasztóbb szövetségessé válik?” Blinken és Stoltenberg is kitért a kérdés elől, ami arra késztette a CNN-t, hogy Kylie Atwood közvetlenül megkérdezte Svédországot a NATO-tagságról. Stoltenberg ferdén utalt Törökország aggodalmaira a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) svédországi jelenlétével kapcsolatban. „Minden NATO-szövetséges készen áll arra, hogy leüljön és foglalkozzon ezekkel az aggályokkal, beleértve a PKK által Törökországot fenyegető veszélyeket is” – mondta Stoltenberg.

Amikor 2009-ben Svédország volt az Európa Tanács elnöke, akkor Fredrik Reinfeldt miniszterelnök igért Törökországot be kellene terelni az EU-ba. A kapcsolatok akkoriban erősek voltak. Törökország háborúja az ország délkeleti és északi részén élő kurd kisebbség ellen az elmúlt években felpörgette a svédországi száműzetésben élő kurd közösséget. A stockholmi tüntetések feldühítették Recep Tayyip Erdogan török ​​elnököt, aki többször is felhívta a svéd ankarai nagykövetet, hogy panaszt tegyen a tüntetések miatt. Amikor a svéd Rojava Bizottság elégette Erdogan képmását, Tobias Billström svéd külügyminiszter írt A Twitteren: „A városháza előtt felakasztott, nép által választott elnök ábrázolása aljas.” Ez a kijelentés nem elegendő. Ulf Kristerson svéd miniszterelnök mondott Országának gyenge „terrorellenes” törvényei vannak, kormánya pedig tárgyalásokat folytat Ankarával, hogy megtudja, mit tehet.

Erdogan június 14-én Azerbajdzsánba tartott Kirúgták Svédország valószínűleg idén júliusban csatlakozhat a NATO-hoz.

Orbán Viktor magyar államfő májusban Dohába utazott, hogy részt vegyen a Katari Gazdasági Fórumon. Azt kérdezték tőle, miért nem hajlandó elfogadni Svédország NATO-ba való belépését kormánykoalíciója, a parlamentet uraló Fidesz-KDNP (199 mandátumból 135). Árva nyersen mondott Nem hátrál meg, mert „Svédország igazságtalanul fogalmaz meg káros véleményt a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről”. Svédország nem volt egyedül ezekkel az aggodalmakkal, amelyeket a legerősebben tizenhárom magyar értelmiségi fejlesztett ki. cérna (“Igazságosság — demokrácia — mászúlság”) tavaly.

Orbánt az is idegesítette, hogy Svédország 2022 szeptemberétől támogatja az uniós parlamenti jelentést. leírta A magyar politikai rendszer „hibrid rezsim parlamenti autokráciával”. Ha Svédország nem fordítja meg ezt a megközelítést, Budapest szerint nem engedi csatlakozni a NATO-hoz.

[This article was produced by Globetrotter. Vijay Prashad is an Indian historian, editor, and journalist. He is a writing fellow and chief correspondent at Globetrotter. He is an editor of LeftWord Books and the director of Tricontinental: Institute for Social Research. He is a senior non-resident fellow at Chongyang Institute for Financial Studies, Renmin University of China. He has written more than 20 books, including The Darker Nations and The Poorer Nations. His latest books are Struggle Makes Us Human: Learning from Movements for Socialism and (with Noam Chomsky) The Withdrawal: Iraq, Libya, Afghanistan, and the Fragility of U.S. Power.]