Dánia és Magyarország ellenzi az uniós minimálbér-szabályokat

Az új szabályok értelmében a minimálbérek várhatóan a tagállamok több mint felében emelkednek, ami több mint 25 millió munkavállalón segít.

Jane Siegler Krolz szlovén munkaügyi miniszter kijelentette, hogy „az elvégzett munkáért tisztességes és tisztességes bért kell garantálni”, hazája jelenleg az EU Tanácsának elnöke.

„Nem tudjuk elfogadni, hogy azok az emberek, akik teljes energiájukat munkájukra fordítják, továbbra is szegénységben élnek, és nem engedhetnek meg maguknak megfelelő életszínvonalat” – tette hozzá.

Az EU-országokban eltérő munkaerő-piaci modellek működnek, és a havi minimálbérek nagymértékben eltérnek a bulgáriai 27 országtól a luxemburgi 312 eurótól 2142 euróig.

Dániában, Olaszországban, Cipruson, Ausztriában, Finnországban és Svédországban a minimálbér-védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják, a fennmaradó 21 országban pedig a kormányok határozzák meg a minimálbéreket.

A minimálbér uniós keretrendszerének felállításának kérdését különösen a skandináv országok támadták meg, mivel attól tartottak, hogy a rendszer aláásná a jól bejáratott intézményeiket, amelyekben a cégek állami beavatkozás nélkül rendezik a szakszervezetekkel való együttműködés fizetését.

Svédország azonban végül a törvénytervezet támogatása mellett döntött, miután az ország parlamenti uniós ügyekkel foglalkozó bizottsága múlt pénteken megszavazta a bizottság javaslatát.

Dánia és Magyarország azonban ellene szavazott.

Két népszavazás volt Ausztriából és Németországból – Németország esetében a jelenlegi kormány hiányában. Ennek ellenére Berlin világossá tette, hogy támogatja a szöveget.

A minimálbér-javaslat nem kényszeríti a tagállamokat rendszereik szinkronizálására, de ösztönzi a kollektív tárgyalásokat és erősíti a közösségi partnerek szerepét.

A kompromisszumos szöveg kimondja, hogy az EU-tagállamokat, ahol a kollektív tárgyalási lefedettség 70 százalék alatti, ezt a megközelítést ösztönzik – akár törvényben, akár a velük való megállapodásban, a közösségi partnerekkel folytatott konzultációt követően. De ez csak egy vezérelv.

Nicholas Schmidt, a munkahelyekért felelős biztos egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a skandináv kollektív tárgyalási rendszer „valóban az egyik legprogresszívebb Európában”.

Németországban például csak a munkavállalók 50 százalékára vonatkozik a rendszer.

Mindeközben az úgynevezett törvényi minimálbér-rendszerek feladata, hogy közös kritériumok alapján kereteket határozzanak meg e minimálbérek megállapításához és aktualizálásához.

Nehéz trió előtt

Szlovénia elnöksége kezdetén valószínűtlennek tartották a tárgyalások sikeres lezárását az Európai Unió Tanácsában, amely most az Európai Parlamenttel is tárgyalásokhoz vezet.

Schmidt biztos szerint azonban „az erőfeszítések nem lesznek könnyűek”. A háromoldalú megbeszélésekre a leendő francia elnök vezetése alatt kerül sor a januárban kezdődő EU-tanáccsal.

A képviselők novemberben elfogadták saját álláspontjukat, azzal érvelve, hogy az uniós törvénytervezetnek kifejezetten meg kell tiltania a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív szerződések aláásását.

Azzal is érveltek, hogy az országoknak meg kell próbálniuk a munkavállalók 80 százalékát kollektív tárgyalásokon keresztül bevonni.

Jelenleg azonban csak néhány ország, például Ausztria, Franciaország, Olaszország, Belgium, Finnország, Dánia és Svédország érte el ezt a lefedettséget.

Ezek mind olyan országok, ahol a minimálbért kollektív tárgyalások határozzák meg, kivéve Franciaországot és Belgiumot.