május 19, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Luna 25: Az orosz holdraszálló a Hold felszínébe csapódik

Luna 25: Az orosz holdraszálló a Hold felszínébe csapódik

A szerkesztő megjegyzése: Iratkozzon fel a CNN Wonder Theory tudományos hírlevelére. Fedezze fel az univerzumot elképesztő felfedezésekről, tudományos eredményekről és egyebekről szóló hírek segítségével.



CNN

Oroszország évtizedek óta első Hold-küldetése kudarccal végződött, mivel Luna 25 űrszondája a Hold felszínébe csapódott.

A baleset, amely csapást mért Oroszország űrambícióira, azután történt, hogy megszakadt a kommunikáció a robot-űrhajóval.

Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz közölte, hogy szombaton, moszkvai idő szerint 14 óra 57 perc körül megszakadt a kapcsolat a Luna 25-tel.

„Az augusztus 19-én és 20-án megtett intézkedések a készülék felkutatására és a kapcsolatfelvételre nem vezettek eredményre” – közölte az űrügynökség.

A Roszkoszmosz közölte, hogy az „előzetes elemzések” szerint a Luna-25 „nem tervezett pályára fordult” az ütközés előtt.

Egyelőre nem derült ki, hogy mi okozta a balesetet.

Az ügynökség hozzátette, hogy egy speciálisan felállított bizottság fogja megvizsgálni a Luna 25 elvesztésének okait.

A hír egy nappal azután érkezett, hogy az űrszonda „vészhelyzetet” hirdetett, miközben megpróbált pályára állni a leszállás előtt, a Roszkoszmosz szerint.

„A művelet során vészhelyzet alakult ki az automata állomás fedélzetén, amely nem tette lehetővé a manőver végrehajtását a megadott paraméterekkel” – osztotta meg a Roscosmos szombati Telegram-bejegyzésében.

Az űrhajónak 47 év után Oroszország első holdraszállását kellett volna végrehajtania. Az utolsó holdraszálló, a Luna 24 1976. augusztus 18-án landolt a Hold felszínén.

A Luna 25 szonda augusztus 10-én szállt fel az oroszországi Amur régióban található Vosztocsnij kozmodromról, és a jármű gyors útra indult a Hold felé.

A Luna 25 röppályája lehetővé tette, hogy megelőzze az indiai Chandrayaan-3 holdraszállót, amelyet július közepén indítottak útnak a Hold felszínére.

A Luna-Glob-Landernek is nevezett Luna 25 egy éve azon a küldetésen volt, hogy tanulmányozza a Hold talajának összetételét és a nagyon vékony Hold külső légkörét, vagyis a Hold mezoszféráját.

READ  Harry herceg feladja a rágalmazási pert a Mail on Sunday kiadóval szemben

A küldetés pályája lehetővé tette, hogy megelőzze az indiai Chandrayaan-3 holdraszállót, amelyet július közepén indítottak útnak.

Mindkét űrszonda a Hold déli pólusának régiója felé tartott.

A régió iránti érdeklődés nagy része annak a ténynek köszönhető, hogy továbbra is a Hold egyik legkevésbé feltárt régiója. A földrajzi régióban a tudósok úgy vélik, hogy a víz a Hold felszínén jégként raktározódik, szilárd fagyott sötét kráterekben, amelyek védettek a napsugárzástól.

Jonathan McDowell asztrofizikus, a Harvard és a Smithsonian Egyetem Asztrofizikai Központjának kutatója szerint azonban nem teljesen pontosak azok a leírások, amelyek szerint India és Oroszország versenyt futottak a Hold déli pólusának eléréséért. Megjegyezte, hogy a két projekt több mint egy évtizede zajlik.

Kezdetben a Roscosmos és az Európai Űrügynökség a Luna 25, valamint a Luna 26, Luna 27 és az ExoMars roveren terveztek partnerséget.

Ez a partnerség azonban 2022 áprilisában megszűnt, miután orosz invázió Ukrajnában, és az ESA igazgatótanácsaHagyja abba az együttműködési tevékenységeket Oroszországgal.

A Luna 25-nek nyolc tudományos műszere volt, köztük egy speciális műszer, az úgynevezett spektrométer. Az egyik a Hold talajának tanulmányozására, a másik a felszíni vizek kimutatására szolgált a NASA szerint.

Eközben az indiai Chandrayaan-3 rendelkezik leszállóegységgel, tolóerő-modullal és roverrel – olyan feltárási képességgel, amellyel Oroszország nem rendelkezett. A kis robotrover képes bejárni a holdi terepet.

A Chandrayaan-3 leszállás jelentheti az ország első sikeres holdraszállását. India utolsó kísérlete kudarccal végződött, amikor a Chandrayaan-2 leszállt 2019 szeptemberében.

A Chandrayaan-3 a tervek szerint augusztus 23-án, szerdán megkísérli a leszállást.

A Luna 25-öt a Roscosmos jövőbeli robotikus holdkutató küldetéseinek tesztelési terepeként tekintette. A tervek szerint több jövőbeli Luna űrszonda is ugyanazt a konstrukciót használja majd.

Ha sikeres lett volna, a Luna 25 óriási lépést jelentett volna az ország polgári űrprogramjában – amely egyes szakértők szerint évtizedek óta gondokkal küzd –, és bebizonyította volna, hogy még mindig képes magas szintű, nagy téttel járó küldetések végrehajtására.

READ  Otthonokat öntött el a víz, miután az Ural folyó gyorsan megemelkedett Orenburgban, Oroszországban

„Sok problémájuk volt a minőség-ellenőrzéssel, a korrupcióval és a finanszírozással” – mondta egy pénteki interjúban Victoria Samson, a Secure World Foundation, a világűr békés feltárását támogató nonprofit szervezet washingtoni irodaigazgatója.

Az a hír, hogy Oroszországnak problémákba ütközött az űrrepülőgépeikkel, rokonszenvet váltott ki, amely az egész űrközösségben visszhangra talált.

Thomas Zurbuchen, a NASA korábbi tudományos vezetője mondta közleményében Oszd meg a közösségi médiában hogy a szakmában senki sem „kíván rosszat más felfedezőknek”.

„Emlékszünk arra, hogy bármely égitestre leszállás nem egyszerű és egyértelmű” – mondta az X-en, a korábban Twitter néven ismert közösségi média platformon. „Csak azért, mert mások évtizedekkel ezelőtt megtehették, még nem garantálja a mai sikert.”