november 26, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A tudósok 14 evolúciós csapdát fedeznek fel, amelyek veszélyeztetik az emberiség jövőjét

A tudósok 14 evolúciós csapdát fedeznek fel, amelyek veszélyeztetik az emberiség jövőjét

Egy új tanulmány szerint az emberiséget 14 evolúciós zsákutcába, úgynevezett „evolúciós csapdába” fenyegeti a klímaváltozástól a mesterséges intelligenciáig. Az antropocénre ​​összpontosító kutatás rávilágít arra, hogy globális együttműködésre és aktív társadalmi átalakulásra van szükség e csapdák elkerülése érdekében.

A deviáns mesterséges intelligencia nem az, ami miatt a legjobban aggódnia kell (még).

A tudósok először használták az evolúciós csapdák fogalmát az emberi társadalmak egészére vonatkozóan. Megállapították, hogy az emberiség 14 evolúciós zsákutcába kerül, a globális éghajlati fordulópontoktól a ferde mesterséges intelligenciaig, a vegyi szennyezésig és a felgyorsuló fertőző betegségekig.

Az antropocén: Sikerek és kihívások

Az emberiség evolúciója rendkívüli sikertörténet volt. De az antropocén – a javasolt geológiai korszak, amelyet mi, emberek alakítottunk ki – egyre több repedést mutat. Több globális válság, pl COVID-19 A világjárványok, az éghajlatváltozás, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a pénzügyi válságok és a konfliktusok egyszerre kezdtek fellépni olyasvalamiben, amit a tudósok többszörös válságként emlegetnek.

Rendszerdinamika és csapda kölcsönhatások

(a) Az antropocén csapdák három fő csoportjával, globális csapdákkal, technológiai csapdákkal és
Strukturális csapdák (beleértve az időcsapdákat és a kommunikációs csapdákat). Két megerősített visszacsatolási hurkot jelez az R, és a dinamika közötti interakciókat a metszethalmazok között színes felső indexekkel (az oksági csomópont színe) és vonalas nyilakkal jelzik.
(b) A 14 javasolt antropocén csapda eredményei közötti kölcsönhatások hőtérképe.
Kredit: A Királyi Társaság filozófiai tranzakciói b

Az emberi kreativitás és a nem kívánt következmények

„Az emberek hihetetlenül kreatívak Osztályozás. Képesek vagyunk újítani és sok körülményhez alkalmazkodni, és meglepően széles skálán tudunk együttműködni. De ezek a képességek nem kívánt következményekkel járnak. „Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy az emberi faj túlságosan sikeres, és bizonyos szempontból túl okos a saját érdekében” – mondja Peter Søgård Jørgensen, a Stockholmi Egyetem Stockholmi Reziliencia Központjának és a Svéd Királyi Akadémia kutatója. Tudományok. Tudományos Globális Gazdasági Dinamika és Bioszféra Program és az Antropocén Laboratórium.

Peter Søgaard Jørgensen

Peter Søgaard Jørgensen a tanulmány vezető szerzője. Kutató a Stockholmi Egyetem Stockholmi Reziliencia Központjában és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Globális Gazdasági Dinamikai, Bioszféra Programjában és az Antropocén Laboratóriumában.
Forrás: Stockholm Resilience Center

Az evolúciós csapdák történeti tanulmánya

Ő a vezető szerzője egy új mérföldkőnek számító tanulmánynak, amelyet ma tettek közzé a folyóiratban egy nagyobb értékelés részeként A Royal Society filozófiai tranzakciói b. Az értékelés a természet- és társadalomtudományok, valamint a humán tudományok különböző tudományterületeinek széles köréből származó betekintést egyesíti, hogy megértse, hogyan fejlődött az antropocén, és hogyan alakulhat tovább a globális fenntarthatóság a jövőben.

Az evolúciós csapdák azonosítása és megértése

Az új tanulmány megmutatja, hogyan botlhat bele az emberiség „evolúciós csapdákba” – olyan zsákutcákba, amelyek a kezdetben sikeres innovációk eredményeként következnek be. Első körükben 14 ilyen tényezőt azonosítottak, köztük a mezőgazdaság egyszerűsítését, a gazdasági növekedést, amely nem hoz előnyöket az emberek vagy a környezet számára, a globális együttműködés instabilitása, az éghajlati fordulópontok és a mesterséges intelligencia (a tényezők teljes listájához). csapdák lásd lent).

Evolúciós csapdák az állatvilágban és az emberi társadalmakban

„Az evolúciós csapdák jól ismert fogalom az állatvilágban. Ahogyan sok rovar vonzódik a fényhez, ami egy evolúciós reakció, amely megölheti őket a modern világban, az emberiség is fennáll annak a veszélye, hogy az új jelenségekre káros módon reagál” – magyarázza. Peter Søgaard Jørgensen.

A mezőgazdasági rendszerek egyszerűsítése jó példa erre a csapdára. A néhány magas hozamú növény, például a búza, a rizs, a kukorica és a szójabab támaszkodása azt jelentette, hogy a megtermelt kalória mennyisége drámaian megnőtt az elmúlt évszázad során. De ez egyben azt is jelenti, hogy az élelmiszer-rendszer rendkívül sebezhetővé vált a környezeti változásokkal szemben, mint például a szélsőséges időjárási események vagy új betegségek.

A csapdák veszélye és összekapcsolódása

A 14 evolúciós csapdából 12 fejlett állapotban van, ami azt jelenti, hogy az emberiség hamarosan megreked arra a pontra, ahonnan nagyon nehéz lesz kikerülni. Ráadásul a 14 társadalom közül 10-ben a társadalmak továbbra is rossz irányba haladnak, és riasztó módon ezek az evolúciós csapdák egymást erősítik. Ha a társadalmak zsákutcába kerülnek, valószínűleg más módon is megrekednek. A két jelenleg kevésbé fejlett zsákutca a technológiai függetlenség – a mesterséges intelligencia és a robotika – és a társadalmi tőke elvesztése a digitális átalakulás révén.

Lan Wang Erlandson

Lan Wang Erlandsson társszerző és kutató a Stockholmi Egyetem Stockholmi Reziliencia Központjában és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Antropocén Laboratóriumában. Forrás: Stockholm Resilience Center

Az új értékelés azt is megvizsgálja, miért küzdenek olyan keményen a közösségek, hogy kitörjenek ezekből a csapdákból.

Globális kihívások és az együttműködés szükségessége

„Az antropocént létrehozó evolúciós erők nem működnek jól globális szinten. A jelenlegi globális rendszerekben a társadalmi és környezeti problémák olyan helyeken nőnek, amelyek távol állnak azoktól a társadalmaktól, amelyek megakadályozhatják, hogy megtörténjenek” – mondja Lan társszerző. Wang Erlandsson, a Stockholmi Egyetem Stockholmi Reziliencia Központjának és az antropocén korszakának kutatója, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián: „Ezen kihívások kezelése gyakran olyan szintű globális együttműködést igényel, amelyhez sok evolúciós erő nem fér össze.” Lab.

Felhívás az emberiségért

A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy az emberiség kudarcra van ítélve. De el kell kezdenünk a társadalmaink aktív átalakítását. Mostanáig az antropocén nagyrészt más evolúciós folyamatok öntudatlan mellékterméke volt.

„Itt az ideje, hogy az emberek felismerjék az új valóságot, és fajként közösen oda költözzenek, amerre akarunk. Megvan rá a hatalmunk, és már most is látjuk az ilyen lépések jeleit. Kreativitásunk, innovációs és együttműködési képességünk tökéletes megoldást kínál számunkra eszközök a jövőnk hatékony megtervezéséhez.” „Kitörhetünk a zsákutcákból Ez a szokásos üzletmenet, de ennek eléréséhez meg kell erősíteni a kollektív emberi ügynökség kapacitását, és meg kell terveznünk a környezetet, ahol az virágozhat” – magyarázza Peter Søgaard Jørgensen.

Így folytatja: „Egy egyszerű dolog, amit bárki megtehet, hogy jobban részt vesz a természetben és a társadalomban, miközben felismeri helyi cselekedeteink pozitív és negatív globális következményeit. Nincs is jobb, mint kitenni magát annak, amit védeni kell.”

Hivatkozás: „A többszörös válságok evolúciója: Az antropocén csapdák, amelyek kihívást jelentenek a globális fenntarthatóság számára” Peter Søgaard Jørgensen, Rafe E. V. Janssen, Daniel Avila Ortega, Lan Wang Erlandsson, Jonathan F. Donges, Henrik Österblom, Per Olsson, Magnus J. Nyström Leyde, Thomas Hahn, Karl Falk, Gary D. Peterson és Anne-Sophie Crippen, 2024. január 1., A Royal Society filozófiai tranzakciói b.
doi: 10.1098/rstb.2022.0261

READ  A Cygnus űrszonda egyetlen működő napelemsorral érkezik a Nemzetközi Űrállomásra