- Írta: Paul Seddon
- A BBC politikai tudósítója
Sir Keir Starmer ragaszkodott ahhoz, hogy nincs más választása, mint lemondani a Munkáspárt évi 28 milliárd GBP zöld befektetési ígéretéről.
A váltást azzal védte, hogy az már nem megfizethető, mert a Konzervatív Párt okozta a gazdaság összeomlását.
Azt mondta a BBC-nek, hogy a Munkáspárt továbbra is többet költene zöld projektekre, mint a toryk, ha megnyerné a választást, és elkötelezett a „tiszta energia 2030-ra” mellett.
Rishi Sunak miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a Munkáspárt aláírt gazdaságpolitikája „roncsokban van”.
„Ez történik, ha nincs terved, és ha nincs terved, nem tudsz változást hozni az országba.”
Hozzátette, hogy a Munkáspárt vezetőjének „nyomorúsága van a kulcsfontosságú kérdésekben való meghátrálásban”.
A Munkáspárt bejelentése jelentős mértékű visszalépést jelent a zöld iparágakba való befektetési terveihez képest, ha hatalomra tesz szert, ami körülbelül évi 4,7 milliárd font pluszt jelent.
A politikával kapcsolatos hetekig tartó zűrzavar után, amelyet a választások előtt egyre több tory támadás érte, Sunak szerint a szükséges hitelfelvétel arra kényszerítené a Munkáspártot, hogy adót vessenek ki.
A Munkáspárt vezetője elmondta, hogy a párt által eddig bejelentett összes zöld terv – beleértve az akkumulátorgyárakra és a „tiszta acél” gyártásra szánt pénzt is – érvényben marad.
A családoknak otthonuk jobb szigetelését segítő támogatásokat és kölcsönöket azonban most csökkentik.
A beruházási csomagot részben az energetikai társaságok nyereségét terhelő adókból finanszírozzák, de nem teljes egészében további állami hitelfelvételből.
Az először 2021-re meghirdetett 28 milliárd fontnyi kiadási ígéretet a Munkáspárt már jelentősen felhígította.
Tavaly júniusban Rachel Reeves árnyékkancellár bejelentette, hogy a kiadási célt nem a munkáspárti kormány első éve, hanem 2027 után fogják elérni.
A párt ezután körülbelül évi 10 milliárd fontot vett fel a tervezett kormányzati kiadásokra, így a konzervatívokhoz képest a többletköltségvállalás megközelítette az évi 18 milliárd fontot.
A párt most megerősítette, hogy a kormányzati tervekhez képest összesen évi 4,7 milliárd fontot tesz ki.
Azt is elmondta, hogy részben úgy finanszírozná, hogy megtartja az energiavállalatok nyereségére kivetett magas „váratlan adót” az első hivatali ideje alatt, ha elnyeri a hatalmat.
A párt most azt mondja, reméli, hogy ezzel öt év alatt 10,8 milliárd fontot fognak összegyűjteni a tervek finanszírozására, csökkentve ezzel a hitelfelvételtől való függést.
Sir Keir a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a kiadási tervek megváltoztatása „tökéletesen ésszerű”, hozzátéve, hogy „felelőtlenség” lenne figyelmen kívül hagyni a gazdasági helyzetet.
Hozzátette: nem hagyhatom figyelmen kívül azt a tényt, hogy a konzervatívok óriási károkat okoztak a gazdaságban.
A Munkáspárt ragaszkodott ahhoz, hogy a visszalépésre azért volt szükség, hogy a párt eleget tudjon tenni a kiadási szabályainak, amelyek előírják, hogy az adósságnak a gazdaság méretével arányosan kell csökkennie öt éven belül.
Rachel Reeves árnyékkancellár a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a konzervatívok „szomorú örökséget” hagynak maguk után, és „nem kér bocsánatot”, hogy biztosítsa a Munkáspárt tervei „teljes finanszírozását”.
A kiadási ígéret feladására irányuló lépést azonban bírálta a Momentum and Unite baloldali kampánycsoport, a Munkáspárt legnagyobb szakszervezeti támogatója.
A Momentum szóvivője azt mondta: „Starmer legutóbbi váltása újabb kapitulációt jelent a jobboldali érdekek előtt.”
Sharon Graham szakszervezeti vezető kijelentette: „A Munkáspárt mozgalomnak szembe kell néznie a konzervatívok fiskális felelőtlenségre vonatkozó hamis vádjával.”
„Ez óriási visszalépés az éghajlat, a gazdaság és a jó munkahelyek szempontjából” – mondta Carla Diener, a Zöld Párt társvezetője.
Hol marad ez a Munkáspárt tervei között?
Nehéz felmérni, milyen következményekkel jár a Munkáspárt környezetvédelmi kiadásainak csökkentése, a párt ugyanis soha nem részletezte, hová kerül az összes pénz.
Megerősítette, hogy tervei szerint a családoknak a lakások szigetelésének javítását célzó támogatások finanszírozására most már csak ötmillió otthonra fog vonatkozni öt év alatt, ahelyett, hogy egy évtized alatt 19 millió otthon lenne.
Az erre elkülönített finanszírozás öt év alatt 13,2 milliárd font lesz, ami körülbelül kétszerese annak az összegnek, amelyre a kormány jelenleg kötelezettséget vállalt, de kevesebb, mint amit a Munkáspárt tervezett.
A változatlan ígéretek között szerepel 1,8 milliárd font kilenc „megújításra kész” portért.
A Remain magában foglalja azt az ígéretet is, hogy 2 milliárd fontot költenek nyolc akkumulátorgyárra és 3 milliárd fontot „tiszta” acélra, amelyek az állítólagos kormányzati kiadásokat is tartalmazzák.
Ugyancsak érvényben marad az az ígéret, hogy évi 500 millió fontot költenek a zöld munkahelyeket teremtő cégek támogatására, de a párt pontosította, hogy ez csak 2026-ban indul.
A párt soha nem részletezte, mennyit költ a GB Energy-re, a köztulajdonban lévő tiszta termelő vállalatra, amelyet létrehozni kíván.
Most megerősítette, hogy ez a „kezdeti” 8,3 milliárd GBP érték lesz öt év alatt, beleértve a 3,3 milliárd fontot a tanácsok és közösségi csoportok számára, hogy „helyi hatóságok birtokosaivá” váljanak.
„Web maven. Dühítően alázatos sörgeek. Bacon fanatikus. Tipikus alkotó. Zenei szakértő.”
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja