november 22, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Blinken találkozik arab tisztviselőkkel, és a gázai válság „végleges végére” szólít fel | Hírek a gázai izraeli háborúról

Blinken találkozik arab tisztviselőkkel, és a gázai válság „végleges végére” szólít fel |  Hírek a gázai izraeli háborúról

Az amerikai külügyminiszter az egyiptomi elnökkel és a szaúdi koronaherceggel tárgyal legutóbbi közel-keleti körútjáról.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozott Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel és Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnökkel, és megerősítette a gázai háborúban a fegyverszünetre és a kétállami megoldás támogatására irányuló felszólítást – közölte az amerikai külügyminisztérium. Ő mondta.

Az elmúlt két napban lezajlott találkozók részei Blinken hatodik közel-keleti útjának a háború kitörése óta.

A külügyminisztérium közleménye szerint Blinken a szaúdi koronaherceggel Dzsiddában folytatott megbeszélésein „hangsúlyozta a humanitárius szükségletek sürgős kielégítésének fontosságát” Gázában.

Hozzátette: „Blinken államtitkár megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a gázai válság végleges megszüntetése és egy jövőbeli palesztin állam létrehozása mellett, amely biztonsági garanciákat nyújt Izrael számára.”

Blinken Kairóba is utazott, ahol magas rangú egyiptomi tisztviselőkkel találkozott, köztük Sziszivel.

„Blinken államtitkár és Sisi elnök tárgyalásokat folytatott az azonnali legalább hat hétre szóló tűzszünet és az összes túsz szabadon bocsátása érdekében” – közölte a külügyminisztérium.

Egyiptomi kollégájával, Sameh Shoukryval később csütörtökön tartott közös sajtótájékoztatóján Blinken ismertette a háború utáni Gázával kapcsolatos amerikai elképzeléseket.

Gázát nem lehet a terrorizmus platformjaként használni. Lakosságának elmozdulása nem történhet meg. „Izrael nem tud újra megszállni” – mondta a vezető amerikai diplomata újságíróknak.

Az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki Kairóban a térség arab diplomatáival is találkozott, a Biden-kormányzat „ellentmondásos” álláspontjáról kérdezték, miközben Washington a saját fegyverei által okozott gázai humanitárius válság kezelésére törekszik. Áthelyezés az izraeli hadsereghez.

Blinken kijelentette: „Elkötelezettek vagyunk Izrael joga mellett, hogy megvédje magát, biztosítsuk, hogy rendelkezzen azzal, amire szüksége van a védekezéshez, és gondoskodunk arról, hogy az október 7-i események ne ismétlődjenek meg.” „Elkötelezettek vagyunk aziránt is, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsünk azokon, akiknek baja van.”

READ  Több száz izraeli tartalékos ígéretet tett arra, hogy megtagadja a szolgálatot, ha az igazságszolgáltatási reform sikerrel jár

Az ENSZ szakértői arra figyelmeztettek, hogy az izraeli blokád következtében éhínség várható Gázában.

Biden a hónap elején tartott nagy beszédében óva intette Izraelt attól, hogy a Gázának nyújtott humanitárius segélyt „alkupéldányként” használja.

Hétfőn a Fehér Ház is óva intette Izraelt attól, hogy nagyobb szárazföldi támadást indítson Rafah zsúfolt városa ellen, ahol több mint egymillió palesztin keresett menedéket kitelepítésük óta.

Blinken megismételte ezt a figyelmeztetést csütörtökön, mondván, hogy Rafah megszállása „hiba” lenne.

Az izraeli hadsereg csaknem 32 000 palesztint ölt meg Gázában október 7. óta, miután a Hamász támadást indított Dél-Izrael ellen, 1139 ember halálát okozva és több mint 200-at fogságba ejtve.

A palesztinok halálos áldozatainak magas száma és Gáza nagy részének pusztítása ellenére a Biden-kormány továbbra is pénzügyi és diplomáciai támogatást nyújtott Izraelnek. A Fehér Ház együttműködik a Kongresszussal, hogy több mint 14 milliárd dolláros kiegészítő segélyt biztosítson az Egyesült Államok szövetségesének.

Washington élt vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsának három olyan javaslatával szemben is, amelyek tűzszünetet követeltek volna.

Ahelyett, hogy a háború befejezésére szólított volna fel, a Biden-kormányzat az ellenségeskedés átmeneti leállításán dolgozott, hogy lehetővé tegye az Izraelből október 7-én elfogott foglyok szabadon bocsátását és a humanitárius segély Gázába szállítását.

A vezető amerikai diplomata többször utazott a térségbe, hogy véglegesítse a fegyverszüneti megállapodást. Csütörtökön azt mondta, hogy a megállapodás megkötése előtti szakadékok csökkennek, de még mindig vannak „valódi kihívások” a tárgyalásokon.

Blinken a tervek szerint Izraelben fejezi be útját. Ez lesz az első látogatása azóta, hogy Biden Demokrata Pártjának tisztviselői felerősítették Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szembeni kritikájukat.

A múlt héten Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője új választások kiírását szorgalmazta Izraelben Netanjahu leváltására – kommentálja az izraeli miniszterelnök „teljesen helytelennek” nevezett.

READ  Európa ezen a télen csökkenti a gázszabályozási terveit

A Biden-kormány azonban jelezte, hogy folytatni fogja Izrael-barát politikáját.

A külügyminisztérium közölte, hogy Blinken és Mohammed szaúdi koronaherceg a „régió országai közötti további integrációról” tárgyalt találkozójukon.

A Biden-adminisztráció az „integráció” szót az Izrael és az arab országok közötti formális diplomáciai kapcsolatok létrehozására használta, ezt a folyamatot közismertebb nevén „normalizáció”. Ám a gázai konfliktus bonyolította a Szaúd-Arábia és Izrael közötti hivatalos kapcsolatok kialakítására irányuló amerikai erőfeszítéseket.

A múlt hónapban, miután a Fehér Ház jelezte, hogy a Szaúd-Arábia és Izrael közötti normalizációs tárgyalások a gázai háború ellenére is folytatódnak, a Királyság határozottan megfogalmazott nyilatkozatban cáfolta ezt az állítást.

„A Királyság közvetítette azt a határozott álláspontját az amerikai kormányzat felé, hogy nem lesz diplomáciai kapcsolat Izraellel, hacsak nem ismerik el a független palesztin államot az 1967-es határokon Kelet-Jeruzsálem fővárosával, és az izraeli agresszió a Gázai övezetben leáll és megszűnik. .” A szaúdi külügyminisztérium akkor azt közölte, hogy az összes izraeli megszálló erő kivonul a Gázai övezetből.

Netanjahu többször is kifejtette, hogy ellenzi a palesztin állam létrehozását, hangsúlyozva, hogy Izraelnek meg kell őriznie biztonsági ellenőrzését a palesztin területek felett.