november 24, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

„Brilliant Stars”: Az Amerikai Dalfesztivál hamarosan legyőzi az Eurovíziót? | Eurovízió

Az elmúlt évtizedben a Eurovízió A Dalverseny túlszárnyalta nevetséges hírnevét, és akkora szertartásos erővé vált, hogy valamikor utánzók érkeztek. Ebben a hónapban pedig elszabadul a világ valaha volt legnagyobb utánzója. Így van – engedjen helyet az Amerikai Dalversenynek.

A két hét múlva kezdődő Amerikai Dalversenyen az Egyesült Államok mind az 50 államából, valamint öt amerikai területről és Washington DC-ből találkoznak művészek, hogy eredeti anyagot énekeljenek, és versengjenek a májusban kiosztandó díjért.

Azonban az első Eurovíziótól eltérően – amelyet 1956-ban rendeztek meg, olyan kevés résztvevővel, hogy minden országnak két dalt kellett elénekelnie – az Amerikai Dalverseny nagy lendülettel akar indulni. Amíg tud némi perspektívát tartani (elvégre karrierje csúcsán senki sem kockáztatna egy televíziós énekversenyt), a névsora tele van sztárokkal.

Magát a műsort Snoop Dogg és Kelly Clarkson vezeti majd, a gyűjtemény pedig rengeteg olyan munkát tartalmaz, amelynek már van saját Wikipédia-oldala. Joel Alaszkát, a Cisco Marylandet, Maisie Gray Ohio-t, Michael Bolton pedig Connecticutot. Nem meglepő, hogy ennek a vonalnak az előadói hajlandóak mindent feladni az Amerikai Dalversenyért – Michael Boltont nemrégiben bérelték fel egy randevúzási show ostoba hallgatási feldolgozásainak eléneklésére –, de ez annak a jele, hogy a szervezők ezt komolyan veszik.

Persze az, hogy ismered ezeknek az embereknek a nevét, még nem garantálja a sikert. Az Egyesült Királyság éveket töltött azzal, hogy nagy sztárokat dobjon be az Eurovízióba, és mindez megerősítette azt a gondolatot, hogy a névfelismerés nem az a varázskulcs, amelyre gondolhatnánk. A Bleu egyszer megpróbált nyerni, de nem sikerült, akárcsak Bonnie Tyler és Engelbert Humperdinck. És minden évben megverte őket egy kevésbé ismert előadó, aki egy sokkal jobb dallal felvértezve érkezett a versenyre.

Végül is erről szólnak a versenyek – európai és amerikai egyaránt. Nem számít, hogy ki vagy, vagy hány lemezt adtál el. Vegyél fel egy tagadhatatlan dalt, és nyersz.

READ  Jenna Bush Hager egy felejthetetlen szexi éjszakai ruhával keltette fel mindenki figyelmét

A nagyobb kérdés az, hogy az Amerikai Dalfesztivál Eurovíziós meccs lesz-e vagy sem. Az az érzésem, hogy ez nem fog megtörténni. Kulturális szempontból Európa mindenhol ott van, és az teszi különlegessé, hogy lehetővé teszi mindezen sokféle ízlés, nyelv és attitűd összeütközését. Az Eurovíziót nézni annyi, mint beleásni a torz lojalitások, a politikai szavazások és a helyi kulturális fókuszpontok összetett hálójába, amelyek gyakran nem úgy fordítódnak, ahogy az előadó szeretné. De mivel az Egyesült Államokból valójában egy ország van, valószínűleg sokkal kisebb társadalmi sokszínűségre számíthatunk.

Persze lehet, hogy ez nem történik meg. Az Eurovízióhoz hasonlóan az Amerikai Dalfesztivál is átrajzolhatja a földrajzi rivalizálás vonalait, oly módon, hogy sok régi seb pikkelyét felhasítja. Ha ez megtörténik, még hasznos is lehet elmagyarázni az Egyesült Államokat a világnak, ami nem lenne rossz.

Valójában azt is mondhatnánk, hogy éppen itt az ideje, hogy az amerikai versenyt a világba szabadítsuk. Hiszen az Eurovízió eredetileg az volt, hogy a háború után a sújtott kontinens újfajta harmóniát alkosson azáltal, hogy megmutatja, szomszédaink nincsenek olyan távol tőlünk, mint gondoltuk. Őszintén szólva ez volt a módja annak, hogy összehozzon minket. És ha Michael Boltonnak kellene valami régi szemetet dobnia a tévében, hogy ugyanezt tegye Amerikáért, az egész jól elköltött pénz lenne.