A csillagászok megörökítették azt a pillanatot, amikor a Földtől 500 millió fényévre lévő csillag drámai szupernóvában felrobbant, ami élete végét jelzi.
A II-es típusú szupernóva-robbanás akkor következik be, amikor egy nagyon nagy csillag nem tud magjában atomokat olvasztani, ami felrobban, és a külső rétegei leszakadnak.
Az SN2021afdx nevű szupernóva a szokatlan alakú Cartwheel galaxisban fordult elő, amely a Szobrász csillagképben található.
A csillagászok 2021 decemberében rögzítették a képet az Európai Déli Obszervatórium (NTT) új technológiai távcsövével Chilében.
Ezután összehasonlították a képet ugyanabból a galaxisból készült képpel, amely a Very Large Telescope (VLT) segítségével készült 2014 augusztusában – a szupernóva-robbanás előtt.
Az új kép bal alsó részén új erős fény látható, ez a 2014-es képen nem látszik.
A csillagászok megörökítették azt a pillanatot, amikor a Földtől 500 millió fényévre lévő csillag drámai szupernóvában felrobbant, ami élete végét jelzi. A bal oldali kép a robbanás előtti 2014-es, a jobb oldali pedig 2021-es, jobb alsó sarokban a robbanás
A csillagrobbanás fénye még hónapokig vagy akár évekig is látható az esemény után, bár 2021 decemberében figyelték meg, a szupernóva-robbanás 500 millió éve történt – ennyi időbe telt, mire a fény elérte a Földet.
A Cartwheel galaxison belül található, amely egykor egy közönséges spirálgalaxis volt, amely több millió évvel ezelőtt közvetlen kölcsönhatásba került egy kisebb társgalaxissal, így különleges megjelenést kapott.
Az SN2021afdx egy II-es típusú szupernóva volt, amely akkor következik be, amikor egy hatalmas csillag eléri fejlődése végét, és fekete lyukat vagy neutroncsillagot hagy maga után.
A szupernóvák az egyik oka annak, hogy a csillagászok azt mondják, hogy mindannyian csillagporból vagyunk, mert tele hagyják körülöttük a teret nehéz elemekkel. Ezek az elemek fiatal csillagként alakulnak ki, amely később új csillagok és bolygók generációit eredményezheti.
Az SN2021afdx nevű szupernóva a szokatlan alakú Cartwheel galaxisban fordult elő, amely a Szobrász csillagképben található.
Ezeknek a váratlan eseményeknek az észlelése és tanulmányozása nemzetközi együttműködést igényel több távcsőn keresztül.
Ezeknek a megfigyeléseknek sok éven át kell történniük – az éjszakai égbolton tapasztalható különbségek észleléséhez –, mert bár több hónapja láthatók, múlékonyak lehetnek.
Az SN2021afdx-et először 2021 novemberében figyelték meg az ATLAS felmérése során.
Az Atlas a Hawaii Egyetem által kifejlesztett és a NASA által finanszírozott aszteroida becsapódási korai figyelmeztető rendszere.
Négy teleszkópból áll, kettő Hawaiin, egy Chilében és egy negyedik Dél-Afrikában. Mindegyik automatikusan átvizsgálja a teljes égboltot minden este többször mozgó tárgyak után. Használhatók a szupernóva felfedezésére.
Miután az Atlas felfedezte a szupernóvát, az Európai Déli Obszervatórium ráirányította az ePESSTO+-t az objektumra, az ESO Átmeneti Objektumok Általános Spektroszkópiai Felmérésére, amelyet tranziens események, például szupernóva tanulmányozására terveztek.
Nemcsak a galaxis és a szupernóva gyönyörű képét örökítették meg – a szerkezet bal alsó sarkában -, hanem a spektrumokat is. A csillagászok ezeket a spektrumokat felhasználhatják annak meghatározására, hogy II. típusú szupernóváról van-e szó.
Az új szupernóva-eseménynek otthont adó Cartwheel galaxis egy lencse alakú és gyűrűs galaxis – a becslések szerint körülbelül 150 000 fényév átmérőjű.
A Cartwheel galaxiscsoport fő része, négy spirálgalaxissal – három társával és magával a Cartwheel galaxissal.
Szupernóva akkor keletkezik, amikor egy óriási csillag felrobban
Szupernóva akkor következik be, amikor egy csillag felrobban, és törmeléket és részecskéket bocsát ki az űrbe.
A szupernóva csak rövid ideig ég, de sokat elárulhat a tudósoknak arról, hogyan keletkezett az univerzum.
A szupernóvák egyik típusa megmutatta a tudósoknak, hogy egy táguló univerzumban élünk, egy olyan világban, amely egyre gyorsabban növekszik.
A tudósok azt is megállapították, hogy a szupernóvák fontos szerepet játszanak az elemek eloszlásában a világegyetemben.
1987-ben a csillagászok egy „óriás szupernóvát” észleltek egy közeli galaxisban, amely több mint 100 millió nap erejével lángol (a képen)
A szupernóvának két típusa ismert.
Az első típus kettős csillagrendszerekben fordul elő, amikor a két csillag egyike, a szén és oxigén fehér törpe, anyagot lop el társcsillagától.
Végül a fehér törpe rengeteg anyagot halmoz fel, aminek következtében a csillag felrobban, ami szupernóvát eredményez.
A szupernóva második típusa egyetlen csillag élete végén fordul elő.
Ahogy a csillag kifogy a nukleáris üzemanyagból, tömegének egy része a magjába áramlik.
Végül a mag túl nehéz ahhoz, hogy ellenálljon saját gravitációs erejének, és a mag összeesik, ami újabb óriási robbanást eredményez.
A Földön sok elem a csillagok magjában képződik, és ezek az elemek átkerülnek új csillagokká, bolygókká és minden máshoz az univerzumban.
„Utazási specialista. Tipikus közösségi média tudós. Az állatok barátja mindenhol. Szabadúszó zombinindzsa. Twitter-barát.”
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen