december 23, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A Mariupolért folyó csata akadályozza a színházban rekedt civilek megmentését | Ukrajna

Heves utcai harcok hátráltatták a szombaton egy lebombázott színházban rekedt túlélők százainak kiszabadítását, miközben az ukrán erők egy nagyobb orosz haderő ellen harcoltak a stratégiailag fontos déli kikötővárosban, Mariupolban.

Egy napon, amikor Vlagyimir Putyin csekély harctéri eredményeket ért el, Ukrajna Bevallotta, hogy a mariupoli heves harcok következtében először veszítette el a hozzáférést az Azovi-tengerhez, ami Oroszország számára potenciálisan fontos díj.

Utcai harcok dúltak szombaton a kikötőben, amely az orosz erők hetekig tartó bombázása után enyhült. A legkiemelkedőbb célpont továbbra is Mariupol városának fő színháza, amelyet szerdán bombáztak annak ellenére, hogy nők és gyermekek menedékhelyeként használták.

Több százan még mindig eltűntek, és a feltételezések szerint több mint 1000 túlélő rekedt az épületben.

Az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja lett a legújabb humanitárius ügynökség, amely csalódottságának adott hangot amiatt, hogy megtagadták a hozzáférést az orosz erők által mára teljesen ostromlott városban rekedt több tízezer emberhez.

Jacob Kern, a Világélelmezési Program sürgősségi koordinátora „elfogadhatatlannak” nevezte Oroszország taktikáját, amellyel megakadályozta, hogy a sürgősségi élelmiszer-ellátás Mariupolba jusson. Dmitro Gorin ukrán parlamenti képviselő „középkorinak” minősítette a városban kialakult helyzetet.

Az ukrán hátvéd mariupoli akciója a szakértők szerint a szélesebb körű konfliktus egyre növekvő jelképe, mivel az orosz offenzíva az ország nagy részén megakadni látszik. Egy brit védelmi értékelés szerint a Kreml „meglepte az ukrán ellenállás mértéke és hevessége”.

Az Ukrajna-szerte megjelent frissítések alig változtak a frontvonal pozícióiban, a forró pontok a déli Herszon és Mikolajiv városokban találhatók, ahol még mindig több tucat holttestet emelnek ki a romok közül egy ukrán laktanya elleni rakétatámadás után, valamint Mariupolban.

A kikötő elfoglalásával az oroszok megkapnák az Azovi-tenger teljes északi partját, elvágva Ukrajnát a Fekete-tenger felé vezető csatornától, miközben a Kreml szárazföldi folyosót építhet a Krímbe, amelyet 2014-ben illegálisan annektált.

A fővárosban, Kijevben továbbra is megfoghatatlannak tűnik az orosz tervek a főváros bekerítésére. A legfrissebb ukrán védelmi felmérések azt mutatták, hogy 35 piac és 635 üzlet maradt nyitva, mivel a város úgy tűnik, hogy ellenáll az esetleges ostromnak.

Néhány orosz elemnek azonban sikerült áttörnie a védelmét. A kijevi ukrán erők bejelentették, hogy az orosz invázió kezdete óta eddig 127 „szabotőrt” tartóztattak le, köztük 14 beszivárgó csoportot.

Az egyik aggasztó fejlemény az volt, hogy Oroszország fejlett hiperszonikus rakétákat használt – amelyek képesek kikerülni a légvédelmet –, hogy csapást mérjenek egy földalatti fegyverraktárra Nyugat-Ukrajnában. A védelmi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ez a konfliktus további „eszkalációja”, mert az ukrán hadsereg nem lesz képes megvédeni magát az ilyen rakétákhoz hasonló támadásokkal szemben, és ezeknek a fegyvereknek a használata megelőzte a harcok megoldására irányuló újabb kísérleteket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „értelmes és tisztességes” tárgyalásokra szólított fel Moszkvával.

Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Putyin lassú katonai előrehaladását próbálja indokként felhasználni a megbeszélésekre, hogy „több generációra” lesz szükség ahhoz, hogy Oroszország felépüljön a háborúban elszenvedett veszteségeiből.

Putyin azonban az Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésben azzal vádolta Ukrajnát, hogy halogatja az irreális javaslatokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter másutt azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy eltántorítja Kijevet attól, hogy egyetértsen Oroszország követeléseivel, bár nem szolgáltatott bizonyítékot ennek alátámasztására.

A legtöbb nyugati elemző úgy véli, hogy az orosz erőket már eddig is jelentős veszteségek érték. Nyugati tisztviselők azt állítják, hogy bizonyítékaik vannak az orosz harcosok moráljának hanyatlásáról, valamint komoly logisztikai problémákról.

Az ukrán erők azt állítják, hogy megölték az ötödik orosz tábornokot, Andrej Mordvisev altábornagyot. Ha igaz, akkor ő lenne a legnagyobb orosz parancsnok, aki a konfliktusban eddig meghalt.