A belga EU-vezető Magyarország felé fordulásra sürgeti a kormányokat – POLITICO

„Úgy gondolom, hogy bátorságra van szükségünk a döntéshozatalhoz: menjünk a 7. cikk végére, és hajtsuk végre a 7. cikket a végéig, ami véget vet a vétójognak” – mondta.

Az Európai Parlament 2018-ban elindította a 7-es cikkely szerinti eljárás első szakaszát Magyarországgal szemben, de a folyamat elakadt. Ennek a folyamatnak a következő lépését, amikor úgy ítélik meg, hogy egy ország a csoport alapvető értékeinek megsértésének veszélyében van, gyakran „nukleáris opciónak” nevezik, mivel ez biztosítja a tagállammal szemben kiszabható legszigorúbb politikai szankciókat – felfüggesztést. . Szavazati jog az uniós döntésekről.

Magyarország júliusban veszi át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, így Budapest több hatáskört ad hat hónapra az EU napirendjének és prioritásainak meghatározásában, még akkor is, ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök továbbra is blokkolja a kulcsfontosságú uniós kérdésekben a döntéseket. Az Ukrajnának nyújtott katonai segély és az Oroszország elleni gazdasági szankciók jelentik a következő lépést Kijev üdvözölésére.

„Ez az igazság pillanata” – mondta Lahbib. „Az egyik az, hogy szembenézünk a felelősségünkkel, és ehhez politikai bátorság és akaraterő kell. Vagy olyan mechanizmusokat építünk be, amelyek nem működnek. Tehát választanunk kell.”

„Ha végig megyünk ezzel a mechanizmussal, működnie kell. Ha nem működik, meg kell reformálnunk. Ez az EU jövője” – mondta Lahbib.

A budapesti korlátozó intézkedések miatt frusztrált európai országok kreatív megoldásokat fontolgatnak Budapest megkerülésére a kulcsfontosságú EU-döntéseknél, például az orosz export megcélzásában. Anélkül, hogy konszenzusra lenne szükség. Egyes uniós vezetők azt is javasolják, hogy Magyarország kapjon gyengébb portfóliót a következő Európai Bizottságban, még akkor is, ha Budapest meg akarja tartani a tekintélyes bővítési pozíciót.