A bőrrákos esetek száma két évtized alatt megduplázódott, és a bőrgyógyászok további emelkedésére számítanak. A legtöbb ember tudja, hogy a melanoma ennek a számnak csak 10%-át teszi ki. A Magyar Bőrgyógyászati Társaság a honlapon található információit kibővítette a gyanús elváltozások részleteivel, amelyekre egész évben figyelni kell.
A 2000-es évek eleje óta a bőrrákos betegek száma világszerte másfélszeresére nőtt, Magyarországon pedig még magasabb. írja index. Emiatt a bőrrák nemcsak a leggyakoribb, hanem a leggyorsabban növekvő ráktípussá is vált. „Az egyik kockázati tényező az ultraibolya sugárzás, aminek manapság sokat vagyunk kitéve” – emlékszik vissza Giulai Roland, a Szegedi Tudományegyetem Szent-György Albert Egészségügyi Központ Bőrgyógyászati és Allergia Klinika igazgatója, a csapat tagja. a Magyar Bőrgyógyászok Egyesülete (MDT) – emelte ki
Ez a tendencia azt sugallja, hogy 2050-re ismét megduplázódik a bőrrákos betegek száma.
A bőrrák egyik legismertebb típusát, a melanomát a 2000-es évek elején 1500-1700 embernél diagnosztizálták, mára azonban a megbetegedések száma meghaladja a 3 ezret. Évente csaknem 25 ezer magyar embernél diagnosztizálnak rosszindulatú bőrelváltozást, ez a szám duplája az ezredfordulón. A halálozási arány nem nőtt az esetek számával arányosan, mert hatékonyabb kezelések állnak rendelkezésre, és egyre többen járnak anyajegy-vizsgálatra.
Egy agresszív, rosszindulatú bőrdaganat, mint például a melanoma, áttétet képezhet és végzetes szövődményeket okozhat. Az MDT adatai szerint minden negyedik magyar egy bőrelváltozás megjelenése után átlagosan 1,8-5 évvel későn fordul orvoshoz, így még mindig sokan halnak meg bőrrákban, évente mintegy 300-400-an.
Roland Giulai szerint a veszélyeztetett embereknek, a több anyajegyűeknek vagy a világos bőrűeknek, valamint az időseknek emlékezniük kell a rendszeres ellenőrzésre. A korai stádiumban észlelt bőrrák ambuláns kimetszési eljárással gyógyítható – mondta. A célzott terápiáknak és immunterápiáknak köszönhetően az áttétes bőrrák ötéves túlélési aránya már 40-50%-kal nőtt a 10-15 évvel ezelőttihez képest. Ma már a 84-85 éves betegek kezelhetők.
A hazai bőrgyógyászok szakmai szervezete átfogó tájékoztatást nyújt a kevésbé ismert, de nagyon veszélyes bőrelváltozásokról. skindex.hu felület.
A nem melanómás bőrrákok közös jellemzője, hogy főként 45 éves kor után jelentkeznek. Legtöbbjük kialakulásában a genetikai és egyéb környezeti tényezők mellett az UV-sugárzás mennyisége is óriási szerepet játszik.
Az MDT kifejti, hogy minél több időt töltünk a napon megfelelő védelem nélkül életünk során, annál több UV-sugárzás halmozódik fel az évek során, és káros elváltozásokat okoz a bőrsejteken, amelyek nem mindegyike rosszindulatú. , valamint kockázataik, gyógyulási esélyeik és kezelési lehetőségeik jelentősen eltérnek egymástól. A bőrgyógyászok rámutatnak, hogy bár az orvosi beavatkozások nagyon hatékonyak lehetnek, a korai felismerés a kulcsa mindennek.
A Magyar Bőrgyógyászati Társaság hangsúlyozza, hogy aki bármilyen furcsa elváltozást észlel a bőrén, ne számítson arra, hogy ezek maguktól elmúlnak. A legtöbb nem melanómás bőrrák olyan bőrterületeken fordul elő, amelyek rendszeresen napfénynek vannak kitéve, például a fejbőrön, az arcon, a nyakon, a vállakon és a kezeken.
Fotó a Pexels segítségével
Az országos statisztikák szerint minden ötödik 50 év feletti magyar szenved bőrrákban. A hematológiai és immunrendszeri betegségekben szenvedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az MDT hangsúlyozza, hogy a fényvédelem azért is különösen fontos, mert a bőrrák bizonyos típusai mindenkit érintenek. Gyulai hozzátette: az életkor előrehaladtával egyre nagyobb eséllyel alakulnak ki rajtunk a rosszindulatú elváltozások, ezért nagyon fontos odafigyelni az idősek bőrére.
kódon keresztül; Kiemelt kép a Facebookon/Magyar Dermatológiai Társulaton keresztül
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Thomas Sullyok elnök Rómában találkozott a Máltai Nagymester Rendjével
A magyar parlament alelnöke Mongóliába látogat
Kék színnel a Magyar Nemzeti Múzeum nevet változtat, és egy újabb budapesti múzeum bezár