A képviselők stratégiát vázolnak fel Magyarország EU-elnökségének megfojtására – POLITICO

BRÜSSZEL – Még több mint egy év van hátra Magyarország szerepléséig az EU-ban, de már javában zajlik a csata érte.

Az európai parlamenti képviselők szerdán olyan stratégiákat mutattak be, amelyek gyengíthetik, ha nem akár meg is ölhetik Magyarország jövő évi EU-elnökségét az uniós intézmények és Orbán Viktor köztársasági elnök közötti, a jogállamiság visszaszorítása miatti huzavona miatt.

A parlament várhatóan ezen a héten korlátlanul szavaz Felbontás Budapest lehetőségeinek „megkérdőjelezése”. A sikeres tanácsi vezetést 2024 második felében kell leváltani. Félévente egy másik uniós ország tölt be egy soros elnököt, ami lehetőséget ad a szélesebb körű politikai döntéshozatal befolyásolására az EU-ban.

„Itt az ideje, hogy elkezdjünk keményen játszani” – mondta Sophie de Veld, a liberális Renew Europe frakció holland EP-képviselője. A parlamenti beszédet író négy, különböző politikai családból származó EP-képviselővel. A javaslat olyan módszereket tartalmaz, amelyek „minimalizálják az együttműködést” a magyar elnökség alatt – ismertette.

A megjegyzések azért érkeztek, mert az EU Tanácsában összegyűlt nemzeti kormányok nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy megakadályozzák, hogy Budapest átvegye az elnöki tisztséget.

A képviselők óvakodnak attól, hogy Magyarország a hat hónapos mandátumot az EU-értékekkel ellentétes politikák előmozdítására fordíthatja egy kritikus pillanatban, amikor júniusban európai parlamenti választásokat tartanak, és megosztják a kulcspozíciókat az uniós intézményekben.

A Parlament szövegtervezete, amelyről csütörtökön szavaznak, megköveteli a Tanácstól, hogy találjon „megfelelő megoldást”, különben a Parlament „megfelelő intézkedésekkel” kell szembenéznie.

Varga Judith igazságügyi miniszter „hülyeségnek” minősítette a parlamenti nyomást, és a demokrácia figyelmen kívül hagyásával vádolta a közgyűlést.

„Az Európai Parlamentnek itt nincs szerepe – évek óta a Tanács egyhangú döntése volt, amely soros elnöki pozíciókat hoz létre” – mondta Varga kedden Brüsszelben újságíróknak.

Még a parlamenti javaslat fő szerzői is egyetértettek abban, hogy nincs kézenfekvő jogi út az elnökség megállítására.

„Most rajtunk múlik, hogy megtudjuk, mit tehetünk az elnökségért” – mondta Gwendoline Delphos-Garfield, a francia zöld európai parlamenti képviselő, aki segített az állásfoglalás megírásában. „A szerződések hivatalos szövegei nem sokat mondanak arról, hogy mit tehetünk és mit nem. Még azok a szakértők sem, akikkel konzultáltam, nem világosak, hogy mit lehet tenni” – ismerte el ugyanezen a szerdai sajtótájékoztatón.

De Veldt azzal érvelt, hogy ha a Tanács nem teljesíti kívánságait, a Parlament „nem lesz teljesen tehetetlen”.

Hipotetikus forgatókönyveket kínált, többek között a magyar kormánytisztviselők részvételét rendezvényeken, hogy platformot adjanak a kormány ellenfeleinek, például újságíróknak vagy akadémikusoknak, valamint a háromoldalú tárgyalásokon való részvétel megszüntetése, ahol az uniós intézmények között háttéralkukat kötnek. „Nem kell az elnökségtől függnünk” – mondta ugyanezen a sajtótájékoztatón.

„Le kell vetkőznünk ennek az elnökségnek minden csillogását és csillogását: se fényképek, se feltűnő sajtótájékoztatók” – mondta.

Más képviselők sem adták fel a reményt, hogy a Tanácsban összegyűlt nemzeti kormányokat Magyarország elnökségének blokkolására sürgessék. „Belefáradtam a hallásból, hogy jó vitát folytattak a tanácsban” – mondta Thijs Reuten holland szocialisták és demokraták EP-képviselője sajtótájékoztatón Magyarország elnökségére utalva. „Túl vagyunk ezen a ponton, és most cselekednünk kell.”

Az indítvány valószínűleg bekerül az EU parlamentjébe, mivel legnagyobb képviselőcsoportja, a jobbközép Európai Néppárt (vagy az EPP – Orbán Fideszének egykori hazája) lépéseket sürget. Isabel Wiseler-Lima, az EPP EP-képviselője a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „úgy véli”, hogy az EU-szerződések lehetővé teszik bizonyos jogok felfüggesztését a jogszabályi rendelkezések kudarca miatt.

Más uniós képviselők azonban arra figyelmeztettek, hogy Magyarország kitiltása az elnöki posztból törvényes aknamező lehet.

„Jogi szempontból nem világos, hogyan lehet vagy lehet elutasítani… [an EU member country] Soros soros elnökségből” – mondta a Playbooknak Juan Fernando López Aguilar spanyol EP-képviselő, az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Igazságügyi Bizottságának elnöke, alkotmányjog professzora.

Enrico Letta volt olasz kormányfő, aki ma a Jacques Delors Institute nevű agytrösztet vezeti, inkább a magyar elnökség néhány év elhalasztását javasolta, semmint annak megszüntetését. „A késleltetés nagyon brüsszeli stílusú megoldás, ezért jobb” – mondta újságíróknak egy konferencián.

Giorgio Leili közreműködött a tudósításban.