Magyarország új visszaélés-védelmi törvényt vezet be

2023. május 25-én Magyarország elfogadta törvény 2023. évi XXV Panaszokkal, közérdekű bejelentésekkel és szabálytalanságok bejelentésével kapcsolatos rendelkezések, mint közismert Bejelentők védelméről szóló törvény és felváltja az EU 2019/1937-es visszaélésekről szóló irányelvét. A magyarországi cégeknek 60 napjuk (azaz 2023. július 24-ig) van arra, hogy a visszaélés-védelmi törvénynek megfelelően kialakítsák vagy felülvizsgálják bejelentő rendszereiket.

Mely cégeknek kell belső jelentési csatornákat kialakítaniuk?

A bejelentők védelméről szóló törvény két külön kategóriában belső jelentési csatornák kialakítására kötelezi a vállalatokat, megkülönböztetve a közigazgatási szerveket és a közszféra társaságait; és más munkáltatók. A bejelentők védelméről szóló törvény azokra a munkáltatókra vonatkozik, akik különböző munkaviszony keretében – így a 2012. évi törvény, a magyar munka törvénykönyve szerinti munkaszerződések, a közalkalmazotti foglalkoztatás, a vállalkozók és az egyéni vállalkozók – irányítják a munkavállalókat.

Magánszektorbeli cégek alkalmazása Legalább 50 fő Belső jelentési csatornák kialakítása a munkaviszonyban. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató KKV-k mentesülnek E kötelezettség alól – a bejelentők védelméről szóló törvényben meghatározott egyes esetek kivételével – a 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben, így például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben (pl. magánjogász, ügyvédi iroda, könyvvizsgáló, ingatlanközvetítő) .

Munkaadók 50-249 fő Erőforrásaik összevonásával közösen kialakíthatják saját belső jelentési csatornájukat.

Mit jelent a visszaélést bejelentő nyilatkozat?

Bármilyen információ illegális vagy feltételezett jogellenes cselekményekről, mulasztásokról és egyéb szabálytalanságokról jelenthet. Ha azonban a bejelentők védelméről szóló törvény I. mellékletében említett uniós jogszabályok eltérő rendelkezéseket írnak elő a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan, akkor azt az uniós ágazati jogszabályt kell alkalmazni.

A Munka Törvénykönyvében foglalt feltételek mellett a munkáltatók – ideértve a vállalkozás tulajdonosait is – olyan magatartási kódexeket alakíthatnak ki, amelyek védik munkavállalóik közérdekét vagy jelentős személyes érdekeit. A jelen Magatartási Kódex megsértését belső jelentési csatornákon keresztül is be lehet jelenteni.

Milyen követelmények vonatkoznak a belső jelentési csatornákra?

Szervezeti követelmények: A belső jelentési csatornának tartalmaznia kell a következők bármelyikét:

• A munkáltató által erre a célra kijelölt pártatlan személy vagy szervezeti egység; Vagy
• A visszaélést bejelentő védőügyvéd vagy más külső szervezet, aki szolgáltatási szerződés alapján jár el.

Ha a belső személy vagy szervezeti egység működteti a belső jelentési csatornát, a munkáltatónak biztosítania kell ennek függetlenségét, összeférhetetlenségét és a teljes jogkör hiányát e feladattal kapcsolatban. Ha a bejelentési csatornát külső visszaélés-védelmi szószóló vagy szervezet üzemelteti, ezeket a szükséges garanciákat a szolgáltatási szerződésben meg kell határozni.

A megtorlás általános tilalma: Törvénybe ütközik a visszaélést bejelentőkkel szemben bármilyen kedvezőtlen intézkedés (pl. felfüggesztés, felmondás, előléptetés megtagadása, fizetés csökkentése, képzés megtagadása, negatív teljesítményértékelés) a jogi nyilvánosságra hozatal közvetlen következményeként.

A biztosítékok csak a bejelentőre vonatkoznak:

1. a nyilvánosságra hozott információ a bejelentők védelméről szóló törvény 1. és 2. függelékében felsorolt ​​uniós jogi aktusok valamelyikére vagy az ezeknek a jogszabályoknak való megfelelést biztosító szabályozási rendelkezésekre vonatkozik; Vagy
2. A visszaélést bejelentőnek alapos oka van feltételezni, hogy a fenti i) pont érvényes.

A bejelentők védelméről szóló törvény mellékletében felsorolt ​​jogi eljárások kiterjednek a közbeszerzésekre, a pénzügyi szolgáltatásokra, a belső piaci jogsértésekre, a környezetvédelemre, a termékfelelősségre és -biztonságra, a közlekedésre, a nukleáris kérdésekre, az élelmiszerlánc-biztonságra, az adat- és hálózatbiztonságra, a közegészségügyi szabályozásra.

Hogyan kezeljék a szervezetek a visszaélést bejelentő panaszokat és közzétételeket?

A visszaélést bejelentők írásban vagy szóban (telefonon vagy személyesen) nyújthatják be bejelentéseiket, és a vállalatoknak belső jelentési csatornákat kell kialakítaniuk, ahol ezek a kommunikációs eszközök rendelkezésre állnak. A szervezeteknek Maximum 30 nap A vizsgálati jelentés kézhezvételétől számított legfeljebb két hónap meghosszabbítható különösen indokolt esetben.

Egyes esetekben a szervezetek mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésében, hogy kivizsgálják-e a bejelentést, például olyan helyzetekben, amikor a visszaélést bejelentő személy kiléte nem állapítható meg.

Melyek a lehetséges akadályok a belső jelentési csatornák létrehozásának elmulasztásában?

A bejelentővédelmi törvényben foglalt kötelezettségek megszegése a munkaügyi felügyelet által elrendelt szankciókat, figyelmeztetéseket és további foglalkoztatási korlátozásokat vonhat maga után. Az adatvédelmi szabályok megsértése esetén (pl. a visszaélést bejelentő személy személyes adatainak jogellenes nyilvánosságra hozatala) a magyar adatvédelmi felügyelet illetékes. A bejelentők védelméről szóló törvény értelmében a visszaélést bejelentőkkel szembeni hátrányos fellépés, valamint a bejelentő bejelentésének megakadályozására vagy megakadályozására irányuló kísérlet vétségnek minősül, amely körülbelül 800 eurós pénzbírsággal sújtható.

Javasolt következő lépések

Javasoljuk, hogy a társaságok az alábbi lépéseket tegyék meg annak érdekében, hogy határidőn belül megfeleljenek ennek a törvénynek:

• Jogi elemzés készítése: Vizsgálja meg, hogy szükség van-e belső jelentési csatornára.
• Kijelölni egy felelős személyt: Mérje fel, hogy a szervezeten belül kijelölhető-e független és pártatlan személy vagy egység a jelentések kezelésére, és ha nem, vegyen fel egy bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szolgáltatót.
• Tekintse át és frissítse az információs értesítéseket: Frissítse az összes adatvédelmi közleményt és a belső jelentési csatornákkal kapcsolatos egyéb információkat.
• A titkos műveletek létrehozása: A bejelentő személyazonosságát feltáró személyes adat a nyomozást lefolytatón kívül mással nem adható ki. Ez magában foglalja a vizsgálatot végző személyek azon kötelezettségét, hogy a feljelentés tartalmát és a feljelentésben érintett személyekkel kapcsolatos információkat bizalmasan kezeljék a vizsgálat befejezéséig.

A cikk társszerzője Horváth Anna.