A kínai gazdaság a vártnál jobban fellendült a Covid újranyitása után

Kína bruttó hazai terméke 4,5 százalékkal bővült éves összevetésben az első negyedévben, mivel az export és az infrastrukturális beruházások erőteljes növekedése, valamint a kiskereskedelmi fogyasztás és az ingatlanárak fellendülése elősegítette a világ második legnagyobb gazdaságának fellendülését.

A hivatalos adat, amely felülmúlta az elemzők 4 százalékos növekedésre vonatkozó várakozásait, Hszi Csin-ping kínai elnök kormányának azon erőfeszítéseit követi, hogy helyreállítsák a tavalyi világjárvány elleni védekezés és a hirtelen politikai változások által megrongálódott üzleti bizalmat.

A január-márciusi növekedési ütem még mindig elmaradt a kormány egész évre kitűzött 5 százalékos céljától, amit az idei év eleji országos COVID-19-járvány késleltetett, de a közgazdászok arra számítanak, hogy az év előrehaladtával ez felgyorsul.

Hszi, aki a múlt hónapban hivatalosan példátlanul, harmadik ciklusban töltötte be Kína elnöki posztját, alig várja, hogy fellendítse a gazdasági növekedést. A bruttó hazai termék tavaly mindössze 3 százalékkal bővült, meghaladva a hivatalos 5,5 százalékos célt, amely már évtizedek óta a legalacsonyabb.

„A fellendülés kétségtelenül jó úton halad” – mondta Tao Wang, a UBS kínai vezető közgazdásza. „Az év eleji lendület erősebb volt a vártnál.”

Kína fellendülése döntő jelentőségű a világgazdaság idei növekedése szempontjából, mivel a fejlett országok a tartósan magas inflációval, a magas kamatlábbal, a járványt követő lassú terjeszkedéssel és Oroszország teljes körű Ukrajna inváziójával küzdenek.

„A nemzetgazdaság folyamatos fellendülést mutatott, és jól indul” – mondta a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal. Az ügynökség azonban figyelmeztetett, hogy a helyzet „összetett és ingatag, továbbra is kiemelkedő a nem megfelelő belső kereslet, és a gazdasági fellendülés alapja még nem szilárd”.

Egy interaktív grafikáról készült képernyőképet nézi. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nem csatlakozik az internethez, vagy a JavaScript le van tiltva a böngészőjében.

A kínai nyersanyagpiacok fellendültek a keddi adatok után, de a részvények nem tudták megtartani a korai emelkedést.

Kína decemberben felhagyott a nulla Covid-korlátozással, miközben a lakosság ellenzi a folyamatban lévő lezárásokat, amelyek az év nagy részében megbénították a városokat szerte az országban. Az enyhülés hatására felszabadult a kereslet a kiskereskedelmi szektorban, ahol az első negyedévben 5,8 százalékkal, márciusban 10,6 százalékkal nőttek az eladások éves összevetésben. A tavalyi évhez viszonyított összehasonlítás azonban alacsony volt, tekintettel arra, hogy Sanghaj 2022 márciusában hónapokig tartó zárlatot kezdett.

Li Qiang miniszterelnök, Hszi új parancsnoka a múlt hónapban a kínai parlamentben jelezte, hogy a kormány enyhíteni fog az üzleti megszorításokon, amelyek dollármilliárdokat pusztítottak el az ingatlanfejlesztőktől és az internetes platformoktól.

A feldolgozóipari beruházások éves összevetésben 7 százalékkal, az ipari termelés pedig 3 százalékkal nőtt az első negyedévben. Az export erőteljes növekedést mutatott, 8,4 százalékkal nőtt az első negyedévben, az állami irányítású infrastrukturális beruházások 8,8 százalékkal, míg az összes tárgyi eszköz beruházás 5,1 százalékkal emelkedett. A magánberuházások gyengék voltak, mindössze 0,6 százalékkal emelkedtek, ami márciusi visszaesést jelez.

Az ingatlanszektor gondjai tovább folytatódtak, az első negyedévben az új lakások 19,2 százalékos csökkenése indult az előző év azonos időszakához képest. A lakáseladások régiónként 1,8 százalékkal csökkentek, de érték szerinti eladások 4,1 százalékkal emelkedtek, ami az árak fellendülését jelzi. Márciusban az új lakások árai az elmúlt 21 hónap leggyorsabb ütemében emelkedtek.

A munkanélküliségi ráta márciusban 5,3 százalékra csökkent a februári 5,6 százalékról, de a fiatalok munkanélkülisége a valaha volt második legmagasabb, 19,6 százalékos.

A lendület a második negyedévben fellendül a közgazdászok szerint az alacsonyabb bázishatás hatására, de arra figyelmeztettek, hogy a fogyasztás és az ingatlanok nehezen tudják fenntartani az erős növekedést, míg az exportot a gyengébb fejlett piacok fenyegethetik.

Szakértők szerint a Hszi-kormányzatot továbbra is hátráltatta a hitelesség hiánya, miután visszatartotta a magánszektort.

Kyu Jin, a London School of Economics professzora és a könyv szerzője Új kínai címtárElmondta, hogy a legnagyobb akadályt a versenyszféra keresleti különbsége jelenti, legyen szó fogyasztásról vagy beruházásról.

„Időbe telik, amíg a bizalom visszatér a kínai gazdaságba” – mondta.

Hudson Lockett további jelentései Hongkongból