A kutyád megérti, ha azt mondod, hogy „kapd meg a labdát”? Egy új magyarországi tanulmány szerint igen

BUDAPEST, Magyarország (AP) – Sok kutyatulajdonos úgy gondolja, hogy kedvence nem csak az „ülj” és „maradj” parancsokat érti és reagál rájuk, hanem a kedvenc tárgyaikra utaló szavakat is. A „hozd a labdádat” gyakran helyes.

De még mindig A tudomány nehezen tudja eldönteni, hogy a kutyák Más állatok pedig valójában egy mentális képet dolgoznak fel az elméjükben, amikor meghallják egy tárgy nevét, ami az embereknél mélyebb nyelvtudásra utal.

Egy új magyarországi tanulmány kimutatta, hogy a kutyák képesek megtanulni szavakat konkrét tárgyakkal társítani anélkül, hogy reagálnának az olyan parancsokra, mint a „gurulás” – ez a hivatkozási megértésként ismert nyelvhez való kapcsolódás, amelyet kutyákon eddig nem sikerült kimutatni.

„Amikor tárgyakról beszélünk, a tárgyak a kutyákon kívüliek, és a kutyák ezekre a szavakra utalnak, amelyek valami külsőt jelentenek számukra” – mondta Boros Marianna kognitív idegtudós, a tanulmány társszerzője. Vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etikai Tanszéke.

A lektorált tanulmányt múlt pénteken tették közzé a Current Biology tudományos folyóiratban. 18 kutyát vettek igénybe, és egy non-invazív EEG-eljárást végeztek a kutyák fejére erősített elektródák segítségével, amelyek mérik az agyi aktivitást és rögzítik az agyhullámokat.

A vizsgálatban részt vevő kutyatulajdonosok lejátszottak egy hangfelvételt, amelyben elmondták kutyájuk játékának a nevét – például „labda” vagy „Frisbi” -, majd megmutattak a kutyának egy tárgyat. A kutatók megmérték a kutyák agyi aktivitását, amikor a rögzített tárgy megegyezett és különbözött a megjelenített objektumtól.

„Arra számítottunk, hogy ha egy kutya valóban megérti a tárgyszó jelentését, akkor azt várja, hogy látja a tárgyat. Ha pedig a gazdi mást mutat, akkor az agyban meglepetésnek nevezett reakció lesz” – mondta Boros. megtalált.”

A tanulmány eltérő agyi mintázatot talált, amikor a kutyáknak olyan tárgyat mutattak, amely nem illett a szóhoz, mint amikor nem volt – ez arra utal, hogy az állatok a hallás alapján képzeletbeli képet alkottak egy tárgyról.

Magyari Lilla, kognitív idegtudós és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy míg más állatokról kimutatták, hogy bizonyos mértékig értik a nyelvet, ezek az állatok általában jól képzettek erre.

Azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy a kutyáknál az ilyen képességek veleszületettek, és nem igényelnek különleges képzést vagy készségeket.

A tanulmány „támogatja a nyelvi evolúció azon elméleteit, amelyek szerint a referenciális megértés nem csak az emberekre jellemző” – tette hozzá Magyari, aki a norvégiai Stavangeri Egyetem docense is.

Bár a tanulmány dicséretben részesült, egyes szakértők szkepticizmusukat fejezték ki az eredményekkel kapcsolatban. Clive Wynne, a viselkedéstudós és az Arizonai Állami Egyetem pszichológia professzora Facebook-bejegyzésében azt mondta, hogy szerinte a kutyák reagálnak az ingerekre, de valójában nem értik az egyes szavak jelentését.

A tudósok úgy vélik A kutyákat először az emberek háziasították 30 000 évvel ezelőttig, azóta is szorosan velünk éltek.

De nem világos, hogy a kutyák az evolúció során megszerezték-e azt a képességet, hogy megértsék a jelnyelvet.

Doroslai Emis budapesti lakos elmondta, hogy szerdán a városligeti séták során rendszeresen tanít neki konkrét cselekvésekre parancsokat.

Amikor elmondták a tanulmányról, azt mondta, nem sokat gondolkodott azon, hogy kutyája szókincsét építse, vagy tárgyakat tanítson meg neki.

De a tanulmány eredményei ezen változtathatnak – mondta.