Budapest, Magyarország – Sok kutyatulajdonos úgy gondolja, hogy kedvencei nemcsak az „ülj” és „maradj” parancsokat értik és reagálnak, hanem a kedvenc tárgyaikra utaló szavakat is. A „hozd a labdádat” gyakran helyes.
A tudománynak azonban nehézségei támadtak annak eldöntésében, hogy amikor a kutyák és más állatok meghallják egy tárgy nevét, valóban aktiválnak-e valamilyen mentális képet az elméjükben, ami a nyelv mély megértését jelzi, mint az emberek.
Egy új magyarországi tanulmány kimutatta, hogy a kutyák képesek megtanulni szavakat konkrét tárgyakkal társítani anélkül, hogy reagálnának az olyan parancsokra, mint a „gurulás” – ez a hivatkozási megértésként ismert nyelvhez való kapcsolódás, amelyet kutyákon eddig nem sikerült kimutatni.
„Amikor tárgyakról beszélünk, a tárgyak a kutyákon kívüliek, és a kutyáknak meg kell tanulniuk úgy hivatkozni ezekre a szavakra, mint valamire, amelyek belőlük jönnek ki” – mondta Boros Mariana, kognitív neurológus, a tanulmány társszerzője. Vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etikai Tanszéke.
A lektorált tanulmányt múlt pénteken tették közzé a Current Biology tudományos folyóiratban. 18 kutyát vettek igénybe, és egy non-invazív EEG-eljárást végeztek a kutyák fejére erősített elektródák segítségével, amelyek mérik az agyi aktivitást és rögzítik az agyhullámokat.
A vizsgálatban részt vevő kutyatulajdonosok lejátszottak egy hangfelvételt, amelyben elmondták kutyájuk játékának a nevét – például „labda” vagy „Frisbi” -, majd megmutattak a kutyának egy tárgyat. A kutatók megmérték a kutyák agyi aktivitását, amikor a rögzített tárgy megegyezett és különbözött a megjelenített objektumtól.
„Arra számítottunk, hogy ha a kutya valóban megérti a tárgyszó jelentését, akkor arra számít, hogy meglátja a tárgyat. Ha a gazdi mást mutat, az agy úgynevezett meglepetésreakciót vált ki” – mondta Boros. – Ezt találtuk.
A tanulmány eltérő agyi mintázatot talált, amikor a kutyáknak olyan tárgyat mutattak, amely nem illett a szóhoz, mint amikor nem volt – ez arra utal, hogy az állatok a hallás alapján képzeletbeli képet alkottak egy tárgyról.
Magyari Lilla, kognitív idegtudós és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy míg más állatokról kimutatták, hogy bizonyos mértékig értik a nyelvet, ezek az állatok általában jól képzettek erre.
Azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy a kutyáknál az ilyen képességek veleszületettek, és nem igényelnek különleges képzést vagy készségeket.
A tanulmány „támogatja azokat a nyelvi evolúciós elméleteket, amelyek valójában azt sugallják, hogy a hivatkozások megértése nem csak az emberekre jellemző” – tette hozzá Magyar, aki a norvégiai Stavangeri Egyetem docense is.
Bár a tanulmány dicséretben részesült, egyes szakértők szkepticizmusukat fejezték ki az eredményekkel kapcsolatban. Clive Wynne, a viselkedéstudós és az Arizonai Állami Egyetem pszichológia professzora Facebook-bejegyzésében azt mondta, hogy szerinte a kutyák reagálnak az ingerekre, de valójában nem értik az egyes szavak jelentését.
A tudósok úgy vélik, hogy az első kutyákat 30 000 évvel ezelőtt kezdték el háziasítani az emberek, és azóta is szorosan velünk élnek.
De nem világos, hogy a kutyák az evolúció során megszerezték-e azt a képességet, hogy megértsék a jelnyelvet.
Doroslai Emis budapesti lakos elmondta, hogy szerdán a városligeti séták során rendszeresen tanít neki konkrét cselekvésekre parancsokat.
Amikor elmondták a tanulmányról, azt mondta, nem sokat gondolkodott azon, hogy kutyája szókincsét építse, vagy tárgyakat tanítson meg neki.
De a tanulmány eredményei ezen változtathatnak – mondta.
Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után