Március végén ismét előre kell állítani az órát
Március végén ismét elérkezik a sokak által vitatott óraátállítás időszaka. Magyarországon – ahogy az Európai Unió legtöbb országában – a nyári időszámítás kezdete azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alszunk, ami nemcsak kellemetlenséget, hanem egészségügyi kockázatokat is jelenthet.
Egy elvesztett óra: mikor és hogyan történik az átállás?
- március 29-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat. A digitális eszközök – például okostelefonok és számítógépek – ezt automatikusan elvégzik, de a hagyományos órák esetében továbbra is manuális beállítás szükséges.
Az átállás következtében egy órával rövidebb lesz az éjszaka, amit a legtöbben már másnap megéreznek fáradtság formájában.
Egy régi rendszer, egyre több kérdőjellel
A nyári időszámítást Magyarországon 1954-ben vezették be, elsősorban energiatakarékossági okokból. Azóta azonban az energiafelhasználási szokások jelentősen megváltoztak, és egyre több szakértő kérdőjelezi meg az intézkedés létjogosultságát.
Az Európai Unió már 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, azonban a tagállamok között máig nincs egyetértés abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben hosszú távon. A döntés hiánya miatt a jelenlegi rendszer továbbra is érvényben van.
Egészségügyi hatások: nem csak egy napig tart
A szervezet biológiai órája felborul
A szakértők szerint az óraátállítás nem csupán átmeneti kellemetlenséget okoz. Az emberi szervezet úgynevezett cirkadián ritmus szerint működik, amely egy 24 órás belső biológiai óra, és szoros kapcsolatban áll a természetes fényviszonyokkal.
Amikor tavasszal előreállítjuk az órát, ez a belső ritmus felborul. Bár elsőre csak egy órás eltérésről van szó, a hatás ennél jóval tartósabb lehet.
Kockázati csoportok: idősek és gyermekek
Az idősek és a kisgyermekek különösen érzékenyek az átállásra, számukra a napi ritmus megváltozása nehezebb alkalmazkodást jelent. A szakemberek szerint számukra már nem is lenne indokolt ez a rendszer.
A Magyar Alvásszövetség korábbi nyilatkozatai szerint az óraátállítás felesleges terhet ró a szervezetre: míg egyesek gyorsan alkalmazkodnak, mások akár hetekig alvászavarokkal küzdenek.
Hosszabb távú következmények
Bár korábban úgy vélték, hogy az óraátállítást követő napokban nő a szívinfarktusok száma, egy közel 170 ezer beteg adatait elemző, 2025-ben publikált kutatás nem talált azonnali jelentős emelkedést.
Ugyanakkor a szakértők szerint a probléma nem az első napban rejlik. A tartós alváshiány és a felborult napi ritmus hosszabb távon növeli a stresszhormonok szintjét, ami hozzájárulhat:
- a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához
- a magas vérnyomáshoz
- az elhízáshoz
- az alvási apnoéhoz
Egy 2026 februárjában megjelent tanulmány szerint a rövidebb alvásidő összefüggésbe hozható a pitvarfibrilláció kialakulásával is.
Több baleset tavasszal
A statisztikák szerint a tavaszi óraátállítás különösen megterheli a szervezetet. Ilyenkor több közlekedési baleset és haláleset történik, ami összefüggésbe hozható a kialvatlansággal és a csökkent koncentrációval.
Városi és vidéki különbségek
A szakértők szerint a nyári időszámítás inkább a városi életmódhoz igazodik, ahol az emberek később fekszenek és rugalmasabb napirenddel rendelkeznek. Ezzel szemben a vidéki, például mezőgazdasági munkát végző lakosság számára a természetes fényhez igazodó napi ritmus fontosabb, így számukra az átállás kedvezőtlenebb lehet.
Mi várható a jövőben?
Bár az óraátállítás eltörlésének kérdése évek óta napirenden van Európában, egyelőre nem született végleges döntés. Az energiaválság és gazdasági szempontok időről időre újra előtérbe helyezik a témát, de a tagállamok közötti egységes álláspont hiánya lassítja a változást.
Összegzés
Az óraátállítás sokak számára csupán egy kellemetlen, évente kétszer visszatérő jelenség, valójában azonban komolyabb hatással lehet a szervezetre, mint azt elsőre gondolnánk. Bár az elveszített egy óra alvás önmagában nem jelent közvetlen veszélyt, a tartós ritmuszavar és az alváshiány hosszabb távon egészségügyi kockázatokat hordoz. A vita folytatódik, de egyelőre marad az ébresztőóra átállítása – és az alkalmazkodás kényszere.
„Odaadó úttörő az utazásokban. Szabadúszó sörtudós. Szenvedélyes elemző. Kemény twitter-fanatikus.”
More Stories
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után
Talco-átvétel: Brüsszel nem emel kifogást a spanyol vétó ellen a magyar ajánlattal szemben