Március végén ismét előre kell állítani az órát
Március végén ismét elérkezik a sokak által vitatott óraátállítás időszaka. Magyarországon – ahogy az Európai Unió legtöbb országában – a nyári időszámítás kezdete azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alszunk, ami nemcsak kellemetlenséget, hanem egészségügyi kockázatokat is jelenthet.
Egy elvesztett óra: mikor és hogyan történik az átállás?
- március 29-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat. A digitális eszközök – például okostelefonok és számítógépek – ezt automatikusan elvégzik, de a hagyományos órák esetében továbbra is manuális beállítás szükséges.
Az átállás következtében egy órával rövidebb lesz az éjszaka, amit a legtöbben már másnap megéreznek fáradtság formájában.
Egy régi rendszer, egyre több kérdőjellel
A nyári időszámítást Magyarországon 1954-ben vezették be, elsősorban energiatakarékossági okokból. Azóta azonban az energiafelhasználási szokások jelentősen megváltoztak, és egyre több szakértő kérdőjelezi meg az intézkedés létjogosultságát.
Az Európai Unió már 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, azonban a tagállamok között máig nincs egyetértés abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben hosszú távon. A döntés hiánya miatt a jelenlegi rendszer továbbra is érvényben van.
Egészségügyi hatások: nem csak egy napig tart
A szervezet biológiai órája felborul
A szakértők szerint az óraátállítás nem csupán átmeneti kellemetlenséget okoz. Az emberi szervezet úgynevezett cirkadián ritmus szerint működik, amely egy 24 órás belső biológiai óra, és szoros kapcsolatban áll a természetes fényviszonyokkal.
Amikor tavasszal előreállítjuk az órát, ez a belső ritmus felborul. Bár elsőre csak egy órás eltérésről van szó, a hatás ennél jóval tartósabb lehet.
Kockázati csoportok: idősek és gyermekek
Az idősek és a kisgyermekek különösen érzékenyek az átállásra, számukra a napi ritmus megváltozása nehezebb alkalmazkodást jelent. A szakemberek szerint számukra már nem is lenne indokolt ez a rendszer.
A Magyar Alvásszövetség korábbi nyilatkozatai szerint az óraátállítás felesleges terhet ró a szervezetre: míg egyesek gyorsan alkalmazkodnak, mások akár hetekig alvászavarokkal küzdenek.
Hosszabb távú következmények
Bár korábban úgy vélték, hogy az óraátállítást követő napokban nő a szívinfarktusok száma, egy közel 170 ezer beteg adatait elemző, 2025-ben publikált kutatás nem talált azonnali jelentős emelkedést.
Ugyanakkor a szakértők szerint a probléma nem az első napban rejlik. A tartós alváshiány és a felborult napi ritmus hosszabb távon növeli a stresszhormonok szintjét, ami hozzájárulhat:
- a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához
- a magas vérnyomáshoz
- az elhízáshoz
- az alvási apnoéhoz
Egy 2026 februárjában megjelent tanulmány szerint a rövidebb alvásidő összefüggésbe hozható a pitvarfibrilláció kialakulásával is.
Több baleset tavasszal
A statisztikák szerint a tavaszi óraátállítás különösen megterheli a szervezetet. Ilyenkor több közlekedési baleset és haláleset történik, ami összefüggésbe hozható a kialvatlansággal és a csökkent koncentrációval.
Városi és vidéki különbségek
A szakértők szerint a nyári időszámítás inkább a városi életmódhoz igazodik, ahol az emberek később fekszenek és rugalmasabb napirenddel rendelkeznek. Ezzel szemben a vidéki, például mezőgazdasági munkát végző lakosság számára a természetes fényhez igazodó napi ritmus fontosabb, így számukra az átállás kedvezőtlenebb lehet.
Mi várható a jövőben?
Bár az óraátállítás eltörlésének kérdése évek óta napirenden van Európában, egyelőre nem született végleges döntés. Az energiaválság és gazdasági szempontok időről időre újra előtérbe helyezik a témát, de a tagállamok közötti egységes álláspont hiánya lassítja a változást.
Összegzés
Az óraátállítás sokak számára csupán egy kellemetlen, évente kétszer visszatérő jelenség, valójában azonban komolyabb hatással lehet a szervezetre, mint azt elsőre gondolnánk. Bár az elveszített egy óra alvás önmagában nem jelent közvetlen veszélyt, a tartós ritmuszavar és az alváshiány hosszabb távon egészségügyi kockázatokat hordoz. A vita folytatódik, de egyelőre marad az ébresztőóra átállítása – és az alkalmazkodás kényszere.
Imre Kertész az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után
Talco-átvétel: Brüsszel nem emel kifogást a spanyol vétó ellen a magyar ajánlattal szemben