A magyar divatstúdió roma kulturális presztízst teremt

BUDAPEST, Magyarország (AB) – Egy magyarországi divatstúdió szembeszáll azokkal az évszázados sztereotípiákkal, amelyekkel az ország roma kisebbsége szembesül, és helyet biztosít a magas kultúra asztalán egy történelmileg kijelölt csoportnak.

A Varga Erica és Helena nővérek által 2010-ben alapított Romani Design Divatstúdió deklarált küldetése, hogy a divatot és az iparművészetet felhasználva építse a roma közösség társadalmi-kulturális presztízsét, és helyreállítsa a roma kultúrát a modern kontextusban.

Varga Erica, a Romani Design társalapítója így nyilatkozott: „Az elsők között vagyunk, amelyek választ adnak arra, hogyan építsük újra a (roma) hagyományokat kortárs, modern módon.

A romák Magyarország legnagyobb kisebbsége, Közép-Európa lakosságának 10%-át teszik ki. Európa-szerte élő társaikhoz hasonlóan a magyarországi romák is gyakran társadalmilag és gazdaságilag marginalizáltak, és diszkriminációval, szecesszióval és szegénységgel szembesülnek.

A 15. század óta létezik Magyarországon, és számos roma hagyomány mélyen beleivódott a tágabb magyar kultúrába. Ennek ellenére számos egyedi szokásuk és hivatásuk – valamint nyelvük, a roma – lassan eltűnik a több évszázados hivatalos és nem hivatalos marginalizálódás után.

A Varga nővérek a Romani Design elindítása előtt ékszerkészítőként és tervezőként dolgoztak. De látva, hogy közösségük által régóta keresett társadalmi elismerés megfoghatatlan, aggódtak amiatt, hogy az értékes roma hagyományok elvesznek, és kizárják a magaskultúra fogalmából.

„Érzékennyé akartuk tenni a közösség többségét, beleértve a társadalmi elitet is” – mondta Erica. „Ez azért volt fontos, mert a társadalmi elit megszabja, hogy ki az értékes a társadalmi hierarchiában, és milyen pozíciót tölthet be…. Azt az üzenetet szeretnénk közvetíteni saját közösségünk felé, hogy nem kell feladnunk hagyományos értékeinket.”

A hagyományos roma viseletekben és népmesékben előforduló virágminták, színes szövetek és Szűz Mária-ábrázolások újrafelhasználásával a római design modern ruhákat, ékszereket és kiegészítőket hoz létre, amelyek a roma kulturális hagyományokat kortárs kontextusban tartják meg.

Heléna, a termékeik tervezését felügyelő nővérek közül a legfiatalabb elmondta, hogy a ruhák és kiegészítők nagy része romák magyarországi felnőttkori élettapasztalatait tükrözi.

„Amikor tervezek, a saját cigány identitásom szerint élek, a gyökereim pedig teljes mértékben a szívemben-lelkemben vannak” – mondta Helena, aki a helyenként lekicsinylő, de Magyarországon a romák által általánosan használt roma szót használja. „Láttam, hogyan élnek (roma közösségek), mit viselnek, milyen házakban élnek és milyen a belsőépítészet. Ezek az emlékek és élmények teljes mértékben bevésődnek az elmémbe, amikor tervezek valamit.”

A roma kultúra olyan elemeit képviselve, mint a népzene és a néptánc, egyes magyarországi érdekképviseletek a romák egyenjogúságát és társadalmi integrációját szorgalmazzák, a Varga nővérek pedig azt állítják, hogy a divat az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy áthidalják a kultúrájuk és más közösségeik közötti szakadékot. . .

„A divat, az öltözködésünk, a testünkön viselt ruhák olyan gyorsan és olyan intenzíven üzennek, hogy nagyon-nagyon gyorsan elérik a célközönséget” – mondta Helena. – Nagyon hatásos.

A tervezői divatvilágban a Romani design vásárlása tudatos értéknyilatkozat, mondta Helena, és vásárlóik általában azzal a szándékkal vásárolnak, hogy kifejezzék elképzeléseiket a termékeik kiegészítéséről.

Erica elmondta, hogy a stúdió vásárlóinak többsége „az ember, aki a legjobban szereti a divatot”.

„Szeretnék minél jobban kifejezni személyiségüket, formálni közvetlen környezetüket, ugyanakkor személyes életükben és közösségükben olyan fontos értékeket képviselni, mint a multikulturalizmus értékei” – mondta.

Magyarország fővárosában, az Iparművészeti Múzeumban jelenleg hat Romani Design ruha látható.

A „Cirkulációban” című forgókiállításon a művészek a múzeum állandó gyűjteményéből válogatnak tárgyakat, és ezek alapján készítik el saját munkáikat. A kiállítást követően az új kortárs alkotások a múzeum gyűjteményének részévé válnak – megőrzik őket a jövő nemzedékei számára, hogy másolhassák.

Horváth Judith, a múzeum kortárs tervezési osztályának vezetője elmondta, hogy a múzeum küldetése a „társadalmi kérdések témaköre”, és a Romani Design kiállításon való megjelenése sikeres volt.

„A kiállítás keretében világossá vált, milyen társadalmi problémát szeretnénk témává alakítani” – mondta Harvard. „Mi ez a probléma? A roma és nem roma közösségek közötti gyakori konfliktus, félelem, nézeteltérés és harag… nem az, amit szeretnénk.”