Magyarország felgyorsítja a Nyugat-Balkán Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamatát a jövő év második felében, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be – mondta Novák Katalin magyar államfő.
Szerinte az EU nem teljesítette a házi feladatát ebben a kérdésben, miután már régen csatlakoznia kellett volna a blokkhoz – írja a SchengenVisaInfo.com.
A nyugat-balkáni EU-bővítés kapcsán kiemelte, hogy Magyarország olyan tényező, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hangsúlyozva ennek az országnak a jelentőségét a berlini folyamat elnöki szintű csúcstalálkozóján.
A mai nap azért is fontos, mert Magyarország végre csatlakozott a berlini folyamathoz, és itt lehetünk és a legmagasabb szinten fejezhetjük ki Magyarország álláspontját, amely a nyugat-balkáni bővítés mellett szól.
Novák a tiranai csúcs előtt azt mondta, ahogy Magyarországnak és az EU-nak stabilitásra van szüksége a térségben, úgy a Nyugat-Balkánnak is.
Edi Rama albán miniszterelnök csúcstalálkozóra szóló meghívásának elfogadásának egyik fő oka az volt, hogy Budapest mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb a blokk részei lehessenek – hangsúlyozta.
A berlini folyamatot 2014-ben hozták létre a nyugat-balkáni országok, különösen Koszovó, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia közötti együttműködés szorosabbra fűzését segítő platformként.
Az Albánia fővárosában hétfőn tartott csúcstalálkozón szóba került egy új fejlesztési terv is, amely e hat ország európai uniós integrációjához kapcsolódik.
A találkozón részt vett Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michael, az Európai Tanács elnöke, Olaf Scholz német kancellár.
Von der Leyen szerint az EU új fejlesztési terve ezekre az államokra lehetővé teszi számukra, hogy a bevált reformokért cserébe eseti alapon beléphessenek az EU egységes piacának egyes részeire.
Olaf Scholz német kancellár reményét fejezte ki, hogy a berlini folyamat felgyorsítja e hat ország integrációját az Európai Unióba.
„A berlini folyamat a legjobb eszköz az összes nyugat-balkáni ország integrációjának felgyorsítására anélkül, hogy a regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket teljes mértékben felszabadítaná.”
A nyugat-balkáni országok csatlakozása az Európai Unióhoz
Ez a hat nyugat-balkáni ország az EU-tagság felé vezető út különböző szakaszaiban jár.
Míg Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia néhány éve megkezdte a tagsági tárgyalásokat, addig Koszovó és Bosznia-Hercegovina az integrációs folyamat korai szakaszában jár.
Montenegró 2008-ban kérte az EU-tagságot, míg az EU-Montenegró csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek.
Észak-Macedónia 2004 márciusában nyújtotta be EU-tagsági kérelmét, majd 2005 decemberében a Tanács úgy határozott, hogy a tagjelölt státuszt megadja az országnak, a csatlakozási tárgyalások 2018 áprilisában kezdődnek.
Szerbiával 2014 januárjában kezdődtek a csatlakozási tárgyalások, míg az ország 2009 decemberében kérte hivatalosan az EU-tagságot, és 2012 márciusában kapta meg az EU tagjelölt státuszt.
Albánia szintén 2009 áprilisában kérelmezte EU-tagságát, és 2014 júniusában kapta meg a tagjelölt státuszt, míg az országgal 2018 áprilisában megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
Bosznia és Koszovó csatlakozási tárgyalásai még nem kezdődtek el.
2016 februárjában Bosznia-Hercegovina EU-tagság iránti kérelmet nyújtott be, a tárgyalások várhatóan még idén vagy 2024 elején elkezdődnek.
Ezzel egy időben Koszovó tavaly december 14-én hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Kék színnel a Magyar Nemzeti Múzeum nevet változtat, és egy újabb budapesti múzeum bezár
WWIA: Norvégia és Magyarország nők visszatérnek a világba
A Magyarországon népszerű Sighet Fesztivál 2024-es főcímet hirdet