december 26, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A magyar lovagkirály szobrát állítják Nagyváradon

A magyar lovagkirály szobrát állítják Nagyváradon

Kedden megkezdődött I. László magyar király, más néven Szent László lovas szobrának felállítása a váradi várban (egykor Magyarországhoz tartozott, ma Nagyváron, Romániában).

A Nagyváradi Önkormányzat és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közös közleményben tudatta, hogy a lovasszobor körülbelül két hét múlva kerül a már előkészített lábazatra. Azt írták, hogy Nagyvárad kulturális öröksége egy új műalkotással gazdagodik, a híres művész, Orbad Deek szobra mellett.

Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar ügyekért felelőse megjegyezte, hogy a szobrot részben azért hozták a várba, mert a szűk középkori kapun nem fért be az egész alkotás.

A megjelenés dátumát még nem tűzték ki.

Florin Birda polgármester hangsúlyozta, hogy a szobor „történelmi tisztelgés” a városalapítóként tisztelt lovagkirály előtt, és kiemeli Nagyvárad soknemzetiségű és multikulturális jellegét. Szent László hagyatéka a keresztény hit iránti bátor elkötelezettség és az európai identitás része.

Szent László ereklyéit tartalmazó Herm a Chiorin-bazilikában. Fotó a Wikipédián keresztül

igaz

A magyar királyok közül Szent Lászlót (1077-1095) a hősi erény megtestesítőjének tartják. A király a magyar történelem köztiszteletben álló alakja. Harcai és tettei körül valóságos legendák köre alakult ki. 1192-ben szentté avatták, koponyáját eltávolították sírjából, és ereklyetartóba helyezték. 1606-ban a nyugat-magyarországi győri püspökséghez került.

A lovagkirály pofátlan koponyájából álló ereklye a mellszobor alakban elhelyezett testrész (a fej) képi ábrázolása, innen ered a herm vagy herm elnevezés.

Az 5,3 méter magas szobor elkészítését a magyar kormány és a nagyváradi magyar közösség támogatta, és több gyűjtést is szerveztek.

A lovagkirályt lóháton, koronával a fején és harci baltával a kezében ábrázoló szobrot a Cisonka-erőd és a hercegi palota között kell elhelyezni.

A nagyváradi magyarok eleinte a város főterén, a Szent László téren akarták elhelyezni a szobrot, aláírásgyűjtés indult. Ili Polojan volt polgármester azonban elutasította a 8000 aláírással támogatott petíciót, és Ferdinánd román király szobrát helyezte el a téren. Így az erőd lett a következő úti cél.

Balra: I. Ferdinánd király szobra, középen: Városháza, jobbra: Szent László római katolikus plébániatemplom. Fotó a Facebookon keresztül/Kavisánszki Józsefné

Az európai források alapján helyreállított erőd a város fontos műemléke. Itt építette Szent László az első székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezési helye és zarándokhelye lett, ahol áhítatának köszönhetően sok magyar királyt temettek el.

Kapcsolódó cikk

Európai jelentőségű emlékmű a magyar királyok emlékére

Európai jelentőségű emlékmű a magyar királyok emlékére

A történelmi bazilika a legnagyobb magyar királyok nyughelyeként épül át. olvasson tovább

Via Ungarn Heute, kiemelt kép a Facebookon/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye