A magyarok egyik kedvenc itala, a sör nagy mennyiségben készül Magyarországon. Gondoljunk csak a legnépszerűbb márkákra: Pécsi Szalon, Borsodi, Dreher, Kőbányai. A sörgyártás a magyar élelmiszeripar egyik legrégebbi ágazata, de az ipari sörgyártás lassan bővült Magyar Nemset.
A sörfőzés Magyarországon egészen a 18. századig kisüzemi mesterség volt, a nagy sörfőzdéknek pedig a 17. század végéig kellett várniuk a megjelenésre – írja egy cikk. Gazdaságkutató Gazdasági Alapítvány.
igaz
A korai időkben az udvarházakon kívül főként a kocsmatulajdonosok, köztük családtagjaik végezték a sörfőzést. Azok, akik saját bárt szeretnének létrehozni, megvásárolhatják a franchise-t a nagyvárosokban, vagy saját házuk van. Ez nem volt egyszerű, mivel a városi szerkezet és a városok szűk utcái miatt gyakoriak voltak a sörfőzdékből származó tüzek, így a városi tanácsok ritkán adtak ki sörfőzési jogot.
Az 1843-as ipartörvény lehetővé tette a forgalmi adó megfizetése után a sör behozatalát és 1843-ban Puchhiban a szabad főzését. Tizenegy évvel később megalakult a Kőbányai Sörfőző Társaság.
A bárt Schmidt Péter müncheni végzettségű üzletember nyitotta meg. 1862-ben Andal Dreher megvásárolta, és a telken megalapították a Dreher Sörgyárat.
Dreher Sörgyár. Fotó: Dreher Sörgyárak
Vidéken Pécsett 1848-ban Hirschfeld Samuel alapította a ma Pécsi Szalon Sörfőzde elődjét, 1895-ben pedig az első Soproni Sör- és Malátagyárat, amely 2003 óta a Heineken Csoport része. Az első világháború, a két háború közötti gazdasági válság és a második világháború által előidézett megváltozott világrend megváltoztatta a söripart. 1949-ben ezt követően a sörfőzdék a kormány kezébe kerültek, és csak az 1980-as évek végén tudtak újra önállóan működni. Ekkor azonban a külföldi nagyvállalatok erőteljes terjeszkedése a sörfőzdék nemzetközivé válásához vezetett.
A négy legnagyobb hazai sörfőzde – a Dreher, a Borsodi, a Sobron és a Besi Szalon – ma már többnyire külföldi tulajdonosok kezében van.
Változások a sör külkereskedelmében. Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
A nagy hazai sörfőzdék teljes értékesítése 2021-ben 6370 millió hektoliter volt, ami 3,1 százalékkal több, mint 2020-ban. A hazai termelést 2021-ben 5568 millió hektoliterre tervezik, ami éves szinten 3,5 százalékos növekedést jelent. 2020 főként a sörgyártók számára volt rossz a Covid-járvány okozta korlátozások miatt.
Jelenleg a növekvő termelési költségek jelentik a legnagyobb gondot az iparágakban. Ennek oka elsősorban az energiaárak meredek emelkedése.
Emelkedett az ország két legtöbbet fogyasztott söre, a lagerek és az IPA-k éves és havi átlagos fogyasztói ára is.
23 ezer literes vízforraló a Dreher Sörgyárban. Fotó: Dreher Sörgyárak
A 2021-es adatok szerint a magyar sörök elsősorban az EU-tagállamokba kerülnek (80,46 százalék), de jelentős a kelet-ázsiai országokkal növekvő kereskedelem. Kína 2014-ben még csak 0,71 százalékát adta Magyarország sörexportjának, 2021-ben viszont az ázsiai ország 10,6 százalékát adta a sörexportnak. Hasonlóan magas a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége, amely 2021-ben a teljes sörexport 8,94 százalékát tette ki.
via Magyar Nemzet, kiemelt kép a Pexels-en keresztül
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Lenyűgöző fotók: Geomágneses vihar Aurora Borealis-szal Magyarország felett, új Duna-híd díszlámpák
Sulyok elnök üdvözli a Magyarország Barátai Alapítvány vendégeit
Magyarország kínai segítséggel összeköti Ausztriát és a Balkánt, és átlépi Európa felső határát