A magyarok egyik kedvenc itala, a sör nagy mennyiségben készül Magyarországon. Gondoljunk csak a legnépszerűbb márkákra: Pécsi Szalon, Borsodi, Dreher, Kőbányai. A sörgyártás a magyar élelmiszeripar egyik legrégebbi ágazata, de az ipari sörgyártás lassan bővült Magyar Nemset.
A sörfőzés Magyarországon egészen a 18. századig kisüzemi mesterség volt, a nagy sörfőzdéknek pedig a 17. század végéig kellett várniuk a megjelenésre – írja egy cikk. Gazdaságkutató Gazdasági Alapítvány.
igaz
A korai időkben az udvarházakon kívül főként a kocsmatulajdonosok, köztük családtagjaik végezték a sörfőzést. Azok, akik saját bárt szeretnének létrehozni, megvásárolhatják a franchise-t a nagyvárosokban, vagy saját házuk van. Ez nem volt egyszerű, mivel a városi szerkezet és a városok szűk utcái miatt gyakoriak voltak a sörfőzdékből származó tüzek, így a városi tanácsok ritkán adtak ki sörfőzési jogot.
Az 1843-as ipartörvény lehetővé tette a forgalmi adó megfizetése után a sör behozatalát és 1843-ban Puchhiban a szabad főzését. Tizenegy évvel később megalakult a Kőbányai Sörfőző Társaság.
A bárt Schmidt Péter müncheni végzettségű üzletember nyitotta meg. 1862-ben Andal Dreher megvásárolta, és a telken megalapították a Dreher Sörgyárat.
Dreher Sörgyár. Fotó: Dreher Sörgyárak
Vidéken Pécsett 1848-ban Hirschfeld Samuel alapította a ma Pécsi Szalon Sörfőzde elődjét, 1895-ben pedig az első Soproni Sör- és Malátagyárat, amely 2003 óta a Heineken Csoport része. Az első világháború, a két háború közötti gazdasági válság és a második világháború által előidézett megváltozott világrend megváltoztatta a söripart. 1949-ben ezt követően a sörfőzdék a kormány kezébe kerültek, és csak az 1980-as évek végén tudtak újra önállóan működni. Ekkor azonban a külföldi nagyvállalatok erőteljes terjeszkedése a sörfőzdék nemzetközivé válásához vezetett.
A négy legnagyobb hazai sörfőzde – a Dreher, a Borsodi, a Sobron és a Besi Szalon – ma már többnyire külföldi tulajdonosok kezében van.
Változások a sör külkereskedelmében. Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
A nagy hazai sörfőzdék teljes értékesítése 2021-ben 6370 millió hektoliter volt, ami 3,1 százalékkal több, mint 2020-ban. A hazai termelést 2021-ben 5568 millió hektoliterre tervezik, ami éves szinten 3,5 százalékos növekedést jelent. 2020 főként a sörgyártók számára volt rossz a Covid-járvány okozta korlátozások miatt.
Jelenleg a növekvő termelési költségek jelentik a legnagyobb gondot az iparágakban. Ennek oka elsősorban az energiaárak meredek emelkedése.
Emelkedett az ország két legtöbbet fogyasztott söre, a lagerek és az IPA-k éves és havi átlagos fogyasztói ára is.
23 ezer literes vízforraló a Dreher Sörgyárban. Fotó: Dreher Sörgyárak
A 2021-es adatok szerint a magyar sörök elsősorban az EU-tagállamokba kerülnek (80,46 százalék), de jelentős a kelet-ázsiai országokkal növekvő kereskedelem. Kína 2014-ben még csak 0,71 százalékát adta Magyarország sörexportjának, 2021-ben viszont az ázsiai ország 10,6 százalékát adta a sörexportnak. Hasonlóan magas a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége, amely 2021-ben a teljes sörexport 8,94 százalékát tette ki.
via Magyar Nemzet, kiemelt kép a Pexels-en keresztül
Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után