A magyarországi Ursula van der Leyennek nem volt egyértelmű támogatottsága

Mivel alig egy év van hátra az európai parlamenti választásokig, eldől az Európai Parlament összetétele és az Európai Bizottság elnöke. Jelenleg Ursula van der Leyen tölti be a posztot, és több tagállam már jelezte, hogy támogatja a következő ciklust, de Magyarországnak más a véleménye.

Ursula von der Leyen lehetséges második kifejezése

Egy interjúban PolitikaOrbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hogy a magyar kormány mennyire támogatja Ursula von der Leyent. „Nagyon támogattuk őt” – mondta egy interjúban. „Most azonban a tagországokkal való konzultáció nélkül erőlteti saját politikai programját a geopolitikáról, az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolatokról, háborús kérdésekről, szankciókról stb.

– érvelt Orbán Balas

Van der Leyen vezetése alatt „a Bizottság működése nem tesz jót az egységnek, hanem megosztja”.

Hozzátette: „Javaslattal állnak elő, majd nyomást gyakorolnak a tagállamokra, hogy mondjanak igent.”

igaz

mint Politika Magyarország az Európai Unió Tanácsának tagjaként beleszól abba, hogy Ursula van der Leyen indul-e a második ciklusban. Bár az Európai Parlament választja meg a Bizottság elnökét az uniós országok javaslata alapján, a gyakorlatban az EU vezetői választanak jelöltet. Bár a tagországok hagyományosan egyhangúlag fogadják el a jelöltet, egyhangúságra nincs szükség, vagyis ha egy ország, például Magyarország megvétózza a jelölt személyét, akkor is minősített többséggel megválasztható.

uniós források

Eközben az EU és Magyarország között egy másik jelentős akadozó pont az uniós támogatások visszatartása. Orbán Balas ezzel összefüggésben azt mondta, hogy Brüsszel mozgástere egyre szűkül, és valamikor a jövőben valami pozitív jelzést kell adniuk a kormánynak.

Remény az európai parlamenti választásokra

A jövő évi EP-választást illetően a kormány nagyon magabiztos, és a legfontosabb a jobboldali többség megszerzése. Ezt mondta nemrég Peter Szjjardo külügyminiszter: „A jövő évi európai parlamenti választások után a kormány őszintén reméli, hogy új jobboldali többséget tud létrehozni az Európai Parlamentben, mert Európa reménye, hogy ismét biztonságos és növekvő kontinenssé váljon. „

Alapján PolitikaOrbán Balas azt javasolta, hogy a magyar kormánypárt, a Fidesz csatlakozzon a kemény-jobboldali és jobbközép pártok koalíciójához, hogy megszerezze a többséget az Európai Parlamentben, de Lengyelország és Németország elismerte, hogy a jobbközép nem hajlandó együttműködni. A jobboldali pártok szerinte „probléma” lenne.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz EP-képviselői csatlakoznának-e a Konzervatívok és Reformerek Európai Képviselőcsoportjához (ECR), a politikai igazgató azt mondta: „Ez egy normális leszállóhely számunkra”.

Hozzátette: „A kérdés az, hogy a jobb- és a jobbközép hogyan fog együttműködni és megszerezni a többséget a választások után. Szeretnénk támogatni a jobboldalt, és együttműködni a jobbközéppel.

Sok politikushoz hasonlóan Orbán Balas is bizakodó az európai parlamenti választást illetően.

Szerintem van esélyünk, és azt hiszem, nagyon közel lesz. Franciaországban a jobbszél fog nyerni. Olaszországban a jobboldal nyer, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban a jobboldal nyer, ezek a legnagyobb országok. Spanyolországban közelebb van. Valamiféle jog érvényesülni fog az összes nagyobb országban.

Kapcsolódó cikk

Az Európai Parlament újabb határozatban ítéli el Magyarországot

A képviselők szerint az ország nem jogosult átvenni a Ház soros elnöki tisztét. olvasson tovább

Ukrajna

Orbán Balas jelezte, hogy a kormány blokkolhatja Ukrajna uniós csatlakozását az ukrajnai magyar kisebbség helyzete miatt. „A magyar kisebbséggel szembeni ukrán álláspont teljességgel elfogadhatatlan” – hangsúlyozta. „Amíg ez a kérdés meg nem oldódik, nem támogathatjuk az EU-bővítési folyamatot Ukrajna felé. Ez sziklaszilárd álláspont. Ha EU-tagok akarnak lenni, jobban kell tudniuk.

„A magyar kisebbséggel kapcsolatos ukrán álláspont teljességgel elfogadhatatlan. Amíg ez a kérdés nem rendeződik, nem tudjuk támogatni az EU UA-bővítését. Ez sziklaszilárd álláspont.

Olvassa el legújabb interjúmat @POLITICOEurópa: https://t.co/MMAcULKBmd

— Orbán Balázs (@BalázsOrban_HU) 2023. szeptember 4

Magyarország azt szeretné, ha Kijev visszatérne a status quo-hoz a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódban – húzta alá Orbán Balázs.

[Hungary wants Ukraine to give] A magyar kisebbségnek ugyanazok a jogai voltak, mint a háború kezdete előtt. Amijük volt, az jó volt nekünk.

A politikai igazgató kitért Ukrajna NATO-tagságának kérdésére is, megkérdezve, hogyan lehetséges ez a háború kellős közepén. Szerinte hosszú távon komoly aggályok merülnek fel, amelyeket kezelni kell.

Ugyanebben a témában vasárnap Gulyás Gergely magyar miniszter azt mondta, hogy a tartós béke érdekében „az Ukrajnát támogató nyugati világnak biztonsági garanciákat kell adnia Oroszországnak, de semmiképpen nem a NATO-tagságot az ukránoknak”. Hosszú távon békefenntartó csapatok és számtalan hasonló megoldás biztosíthatja a tartós békét Ukrajnában – zárta gondolatait.

Kapcsolódó cikk

A külügyminiszter szerint az ukrán kisebbségi törvény sérti a nemzetközi jogot

Ukrajna nem kap pénzt, hacsak nem adja vissza a kárpátaljai magyar közösség jogait. olvasson tovább

Kiemelt kép via Miniszterelnök.hu/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher