A tudósok végre megtalálhatták a mély „gravitációs lyuk” eredetét az Indiai-óceánban – egy titokzatos területen, ahol a Föld gravitációs vonzása gyengébb, mint bolygónk más részein.
Az Indiai-óceáni Geode Depression (IOGL) egy 1,2 millió négyzetmérföldes (3 millió négyzetkilométer) mélyedés, amely Indiától 1200 kilométerre délnyugatra található. Környezetéhez képest a mélypont gravitációja olyan gyenge, hogy a víz egy rétege leszakadt, így a kráter feletti tengerszint 348 lábbal (106 méterrel) alacsonyabb a globális átlagnál.
A zuhanás annak a következménye, hogy meglepően finom szemcséjű bolygónk a sarkokon ellaposodik, az egyenlítőnél kidudorodik, és felszínén csomókat és dudorokat hullámosít. De 1948-as felfedezése óta az Indiai-óceánban található szakadék eredete zavarba ejti a tudósokat.
Összefüggő: A perzselően forró kőzet szuper gombaszerű folyama kettéoszthatja Afrikát
Egy tanulmány május 5-én jelent meg a folyóiratban Geofizikai kutatási levelek azt jelzi, hogy az IOGL az alacsony sűrűségű magma eredménye, amelyet egy ősi óceán süllyedő lemezei nyomtak az Indiai-óceánba.
„Ennek a geodámbomlásnak az eredete homályos volt. Különféle elméleteket terjesztettek elő ennek a negatív geodás anomáliának a magyarázatára” – írták tanulmányukban a kutatók. Azonban „e tanulmányok mindegyike a mai anomáliát vizsgálta, és nem foglalkozott azzal, hogyan keletkezett ez az alacsonyan fekvő geoid”.
A lehetséges válasz keresése érdekében a kutatók 19 számítógépes modell segítségével szimulálták a köpeny és a tektonikus lemezek mozgását a régióban az elmúlt 140 millió év során. Ezután összehasonlították az egyes tesztekben kialakult szimulált mélypontokat a valós üregekkel.
A valódi mélyedést legjobban szimuláló hat modellnek egy közös vonása van: a forró, kis sűrűségű magma csóvái felemelkedtek a mélyedés alatti nagyobb sűrűségű anyagok helyére, csökkentve a terület tömegét és gyengítve annak gravitációját.
Ezek a tömbök a köpenykőzet kitörései, amelyek egy 1000 km-re nyugatra Afrika alatti felfordulásból származnak. Az „Afrikai Pont” néven ismert buborék egy sűrű kristályos anyagfolt Afrika köpenyében, akkora, mint egy kontinens, és 100-szor magasabb, mint a Mount Everest.
De vajon mi mozgathatja ennek az anyagnak a darabjait az Indiai-óceán alatt? A tektonikus kirakós játék utolsó darabjai a „Tethyan-lemezek”, vagyis az ősi Tethys-óceán tengerfenéki maradványai, amelyek több mint 200 millió évvel ezelőtt léteztek a Laurasia és a Gondwana szuperkontinensek között.
A kutatók azt sugallják, hogy miután az indiai lemez elvált Gondwanától, és ütközött az eurázsiai lemezzel, áthaladt a Tethys lemezen, és az indiai lemez alá nyomta. Ahogy a mai Kelet-Afrika közelében betolták a köpenybe, az ősi Tethys-óceán összetört darabjai lassan süllyedni kezdtek az alsó köpenybe. Végül, körülbelül 20 millió évvel ezelőtt, a süllyedő téthiai lemezek kiszorították az afrikai masszívum csapdába esett magmáját, és így alakultak ki a tollak.
„Ezek a tollak az alacsony geoda közelében lévő köpenyszerkezettel együtt felelősek ennek a negatív geoda-anomáliának a kialakulásáért” – írták a kutatók.
A kutatók előrejelzéseinek megerősítéséhez a tudósoknak a geoid mélyedés körül gyűjtött szeizmikus adatok segítségével kell kimutatniuk a csóvák jelenlétét. Hogy a pillérek jelentik-e az igazi választ, vagy mélyebb erők játszanak szerepet, az majd kiderül.
Lili Farkas az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Apple okosgyűrű fejlesztésén dolgozhat – érkezhet az iRing
Rejtélyes marsi jelenséget azonosítottak egy elveszett NASA-űrszonda korábbi adatai alapján
Óriási aszteroida közelíti meg a Földet: a NASA szerint továbbra sincs teljes védelem