A tűzijáték politikai vitákat vált ki Magyarországon

Nem tarthatsz rá (római) gyertyát

Mindez azonban valószínűleg nem fogja megingatni a kormány eltökéltségét az esemény házigazdája iránt.

A nyár végi tűzijáték hagyománya több évtizedes, ha nem évszázados múltra tekint vissza, és politikai beállítottságtól függetlenül a magyarok szeretett látványossága. A történészek beszámolója szerint Mátyás, az ország leghíresebb királya már 1476-ban tűzijátékot rendelt Beatrix olasz hercegnővel való esküvőjére.

1966 óta, a 2020-as járványhoz hasonlóan, csak nagyon kevés éve rontják el a magyarok éves pirotechnikai bemutatójukat a Dunán.

„A tűzijáték a rituálé részévé vált, akárcsak Amerikában július 4-e” – magyarázza a BIRN-nek Szábo Andrea, a budapesti Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa. „Ez egy nagyon szimbolikus esemény, hiszen itt, Európa közepén ünnepeljük államiságunkat, ahol túléltük az elmúlt ezer évet, egészen más nyelven.”

Szabó azzal érvel, hogy amint százezrek gyűlnek össze a Duna-parton, és milliók követik az eseményt a televízióban, az még a politikailag legpolarizáltabb nemzetet is egy közös élményben egyesíti.

Annak tudatában, hogy a magyarok szinte szent kapcsolata van a tűzijátékkal, még Karaczony Gergely budapesti főpolgármester, az ellenzék csúcsfigurája is alaposan megválogatta a szavait Facebook-bejegyzésében. „Bár fontosnak tartom az államalapítás évfordulójának méltó megünneplését, mindezt az ésszerűség határain belül meg lehet tenni” – írta.

De ragaszkodott hozzá, hogy nincs befolyása a tűzijátékra, mivel azt az állam és nem az önkormányzat szervezte.

A kormányoldalon Varga Mihály pénzügyminiszter ismeri a költségvetési korlátokat. mondott A Telex.hu it: „Magyarország büszke ország, büszke nemzeti örökségére, és évente egyszer az állam megengedheti magának, hogy egy-egy ünnepre költsön egy kis pénzt.”

Nem mondta, bár most sokan kíváncsiak, hogy a magyaroknak mikor lesz legközelebb alkalma így ünnepelni.