A kiszáradt tavak ma már üdítőitalok, mivel a szárazság és a hőhullámok megviselik Magyarországot

Az egykor népszerű fürdőhelyen egy gyermekvízi csúszda továbbra is használaton kívül van. A Lake Bisert fogadószobájának berepedt ablakai mögött még mindig ott vannak a büszke halászok képei, akik a legnagyobb fogásaikat mutogatják.

De itt nincs fürdés, horgászat… kiszáradt a tó. Egyike annak a száznak, amely az elmúlt évtizedben eltűnt a magyar tájról.

„Szép tó volt, és az emberek a szigetén házasodtak össze” – mondta Rudolf Casper helyi halász, aki szívesen emlékszik vissza azokra az időkre. – Minden évben volt horgásztorna, falusi ünnep, volt élet.

A Bisert-tó példája az elhúzódó szárazság és hőhullámok együttes hatásainak. Csak a tómeder száraz homokja és iszapja maradt meg, ami három méteres víz alatt volt.

„Az idei számok azt mutatják, hogy Magyarországon Baranya megyében 10 tó kiszáradt” – mondta Peter Cajnar, a Wildlife Fund projektmenedzsere.

A magyarországi klímatudósokat aggasztja a szerintük ritka időjárási időszak, ahol egyszerre fordulnak elő extrém hőhullámok és elhúzódó aszályok.

Ez a dupla csapás magába szívja a nedvességet a padlóról, és megakadályozza annak visszaszívását.

Jelenleg Magyarország 90 százalékát súlyos aszály sújtja.

„Az elmúlt évtizedben nagyon leesett a talajszint, néhol 10-30 centimétert, főleg a Duna-Tisza között és sársíksággá vált, így ott az elsivatagosodás veszélye áll fenn.” Monica Lagatos klimatológus elmondta a CGTN-nek.

Magyarország egyes részein olyan szélsőséges a helyzet, hogy az egykor élettől feltörő tavak most lángba borulnak.

Olvass tovább

Miért olyan meleg Európában?

2023-as hangulatjelek megjelentek

Rejtett van Gogh felfedezte

„Amit itt látni, az az, hogy a tó leégett, mindezt a hőség és a szárazság miatt” – mondja Toldi Xaba helyi gazda. „Az ilyen tavak annyira kiszáradtak, hogy egy szikra meggyújthatja őket. A tóhoz kéthetente jönnek a tűzoltók, hogy eloltsák a tüzet.

A tudósok szerint a hőhullámok és az aszályok szinkronja a klímaváltozás közvetlen oka. Figyelmeztetnek arra, hogy ha nem tesznek hamarosan lépéseket, ez a veszélyes kombináció Európa számos részén normává válhat.

„Amit most szélsőségeknek nevezünk, az új normálissá válik” – figyelmeztet Peter Cajner. „Ma kijelenthetjük, hogy minden csepp víz értékes lesz a jövőben, ezért alkalmazkodnunk kell a vízhiányhoz, és meg kell változtatni a gondolkodásmódunkat és a cselekvésünket.”

A gondolkodásmód e változása nélkül túlságosan általánossá válna, ami a Bisert-tóval történt.