Az augusztusi európai PMI-k meredek csökkenést mutatnak

Az európai üzleti aktivitás augusztusban ismét visszaesett, és 2020 novembere óta a legalacsonyabb szintet érte el.

A szerdán közzétett Eurozone Composite PMI 47,0-ra esett augusztusban a júliusi 48,6-ról. Ez felülmúlta a közgazdászok 48,8-as adatra vonatkozó várakozásait a Dow Jones Industrial Average szerint.

Az 50 feletti érték az aktivitás növekedését, míg az 50 alatti érték az összehúzódást jelzi. Ha pedig a pandémiás hónapokat figyelmen kívül hagyjuk, a legfrissebb adatok 2013 áprilisa óta a legalacsonyabb értéket mutatják.

Cyrus de la Robbia, a Hamburg Commercial Bank vezető közgazdásza szerint az eurózóna szolgáltatási szektora „sajnos a hanyatlás jeleit mutatja, hogy lépést tartson a feldolgozóipar gyenge teljesítményével”.

Ami a szolgáltatások és a feldolgozóipar közötti megosztottságot illeti, az előbbi 30 havi mélypontra, 48,3 pontra esett, a feldolgozóipari PMI pedig kismértékben emelkedett a júliusi 42,7-ről ebben a hónapban 43,7-re.

„A GDP PMI-számait tekintve [growth] Rubia hozzátette, hogy a jelenlegi várakozások arra engednek következtetni, hogy az euróövezet 0,2%-kal zsugorodik a harmadik negyedévben.

Az eurózóna 20, ugyanazt az eurót használó ország övezete 0,3%-kal nőtt a második negyedévben az első negyedévi 0,1%-os növekedés után. Ez a gyenge növekedés a magasabb kamatlábak, az energiaárak és az alacsonyabb külső kereslet hatását tükrözi.

Ugyanakkor éles különbségeket is rejt a régión belül. Németországban például augusztusban volt a legmélyebb visszaesés az üzleti tevékenységben.

„Az eurózóna gazdaságára nehezedő lefelé irányuló nyomás augusztusban főként a német szolgáltatási szektorból eredt, amely a növekedésről rendkívüli ütemben zsugorodott” – mondta Robbia, hozzátéve, hogy a feldolgozóipari szektor alacsonyabb termelése is hozzájárul ahhoz az érvhez, hogy Németország az „Európa beteg embere”.

A legfrissebb gazdasági adatok ösztönzik a vitát arról, hogy mit tehet az Európai Központi Bank a következő havi ülésén.

Júliusi ülésén Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy a jegybank vagy emelheti a kamatot, vagy felfüggesztheti azokat. A döntés végső soron az új adatoktól függ.

„Továbbra is arra számítunk, hogy a szolgáltatások inflációja kellően mérséklődik az elkövetkező hónapokban ahhoz, hogy meggyőzzük az EKB-t arról, hogy szeptember után ne emeljen kamatot” – mondta Melanie Debono, a Pantheon Macroeconomics vezető európai közgazdásza az ügyfeleknek küldött feljegyzésében. Mások azonban nem értenek egyet ezzel a véleménnyel.

„A foglalkoztatás stagnálása és az alacsonyabb kibocsátás az egy főre jutó kibocsátás csökkenéséhez vezet. Ennek eredményeként az EKB vonakodhat attól, hogy szeptemberben szüneteltesse a kamatemelési ciklust” – mondta Rubia.

A Refinitiv által megkérdezett elemzők szerint a jegybank valószínűleg változatlanul hagyja a jövő hónapban a kamatokat, mivel az irányadó kamat jelenleg 3,75 százalékon áll.