Az Európai Központi Bank félpontos kamatemeléssel tört előre csütörtökön, ragaszkodva korábban bejelentett inflációellenes tervéhez, de szerinte a pénzügyi piacokon a közelmúltban tapasztalt zavarok kevésbé biztosak a továbblépésben.
Az elmúlt néhány napban, amióta három közepes méretű bank összeomlott az Egyesült Államokban, a befektetők más bankokkal, köztük a legnagyobb svájci hitelezővel, a Credit Suisse-szal kapcsolatos aggodalmak merültek fel. Az ágazat azon képessége, hogy ellenálljon a magas kamatoknak. Az Európai Központi Bank volt az első jelentős jegybank, amely monetáris politikát határozott meg a múlt hét végén kezdődött volatilitás óta.
Christine Lagarde, a bank elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a döntéshozók „szorosan figyelemmel kísérik a jelenlegi piaci feszültségeket”. Hozzátette, hogy a bank készen áll arra, hogy szükség szerint reagáljon az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében az euróövezetben.
A megnövekedett bizonytalanság ellenére a döntéshozók nem hagyták el a fél százalékpontos kamatemelést, amelyről először február elején azt mondták, hogy közeleg. A bank közölte, hogy csütörtökön 3 százalékra emeli a betéti kamatot, ami 2008 októbere óta a legmagasabb.
„Az infláció várhatóan hosszú ideig nagyon magas marad” – mondta Lagarde, hozzátéve, hogy a lépésre azért volt szükség, hogy az infláció „megfelelő időben” visszatérjen a bank 2 százalékos céljához. A bank munkatársai arra számítottak, hogy az infláció átlagosan 5,3 százalékos lesz idén, és 2025-ben is alig haladja meg a 2 százalékos célt.
Az, hogy mi következik a következő hónapokban, kevésbé egyértelmű. Ha a Bank gazdasági kilátásai a jelenlegi piaci bizonytalanság enyhülése után is folytatódnak, Lagarde asszony, a politikai döntéshozóknak még mindig „bőven van mit fedezniük” a monetáris szigorítás terén. De ez nagy baj, ha.
Ez éles változás volt az elmúlt hónapokhoz képest, amikor a jegybank utat mutatott a befektetőknek, és előre vállalta a következő kamatlépést.
Lagarde elmondta, hogy az előrejelzésekhez használt adatok március elején, a közelmúltbeli piaci zavarok előtt véglegesítésre kerültek, így a döntéshozók nagyobb bizonytalansággal szembesültek döntéseik meghozatalakor.
„Előre is volt bizonyos fokú bizonytalanság, de ezt minden bizonnyal tovább súlyosbították a közelmúltban tapasztalt pénzügyi feszültségek, amelyeket az elmúlt napokban észleltünk” – mondta Lagarde asszony. „Egyértelmű, hogy az igazgatóság 26 tagú csoportja nehezen tud döntést hozni a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokkal szemben” – tette hozzá.
„Bizonyára biztosak voltunk abban, hogy ez az 50 bázispontos emelés szilárd döntés volt, tekintettel a fedezetre” – mondta, de később megjegyezte, hogy kevés döntéshozó akart több időt látni a helyzet alakulására.
A héten a pénzügyi piacok viharos helyzete miatt a kereskedők csökkentették téteiket arra vonatkozóan, hogy a nagy központi bankok miként emelik idén a kamatlábakat a kaliforniai székhelyű Szilícium-völgyi bank összeomlása és a Credit Suisse-szal kapcsolatos aggodalmak közepette. Az elemzők kezdenek találgatni, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve nem tud majd a várt módon haladni magasabb kamatszint mellett, mivel a piacok továbbra is idegesek sok bank, különösen az amerikai regionális bankok állapota miatt, és hogy képesek-e megengedni maguknak a magasabb kamatokat. A Federal Reserve és a Bank of England a jövő héten találkozik, hogy meghatározzák a kamatokat.
Az eurózónának kevés közvetlen kitettsége van a Szilícium-völgyi bankkal szemben, de a banki aggodalmak sokkal közelebb kerültek az otthonához szerdán, amikor a Credit Suisse részvényeinek árfolyama rekord alacsonyra esett, miután a svájci bank közölte, hogy „alapvető gyengeséget” talált a pénzügyi beszámolási szabályozásában. Legnagyobb részvényesei szabályozási okokból több pénzt pumpáltak. Csütörtök elején a Credit Suisse közölte, hogy 50 milliárd svájci frankot, azaz körülbelül 54 milliárd dollárt vesz fel a svájci jegybanktól, és visszavásárolja adósságának egy részét. Órákkal később a Credit Suisse részvényei a kereskedés kezdetén megugrottak, a nap végén mintegy 20 százalékos pluszban.
Az Európai Központi Bank csütörtökön hangsúlyozta, hogy vannak eszközei a térség pénzügyi stabilitásának védelmére, de kijelentette, hogy a bankrendszer „rugalmas, erős tőke- és likviditási pozíciókkal rendelkezik”.
Kiemelte a nyáron megalkotott új eszközt, a Közlekedésvédelmi Eszközt is, amellyel a jegybank monetáris politikai döntéseinek végrehajtási képességét veszélyeztető „indokolatlan és szabályozatlan piaci dinamika” ellen lehet védekezni.
A jegybank „két külön eszközzel küzd az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás problémái ellen, hogy elkerülje az egymásnak ellentmondó célokat” – írta Jörg Kramer, a Commerzbank vezető közgazdásza közleményében. Hozzátette: ennek jó okai vannak, mert „az infláció mély problémája eddig nem változott”.
Arra számít, hogy a bank a következő két ülésén egy-egy negyedpontos kamatot emel, így a betéti kamat 3,5 százalékra emelkedik, ami alacsonyabb a korábbi 4 százalékos prognózisnál. Krämer hozzátette, hogy a piaci zűrzavar „gyengítheti a banki hitelezést – és végső soron a növekedést és az inflációt”.
Lagarde asszony hangsúlyozta, hogy a jövőbeni árdöntések „adatvezérelt” lesznek, amely magában foglalja a pénzügyi adatokat is. A bank különösen éber lesz a háztartások és a vállalkozások hitelezésére, ha megszorítások merülnek fel, és a pénzügyi feltételek milyen mértékben szigorítják a gazdaságot.
A múlt hónapban az Európai Központi Bank döntéshozói azt mondták, hogy fél ponttal emelik a kamatokat a heti ülésen, mert elkötelezettek a tartós inflációs nyomás megfékezése mellett, még akkor is, amikor az inflációs ráta a jelek szerint tetőzik. Az eurót valutaként használó 20 országban éves szinten 8,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak februárban, ami némileg lejjebb a januári árfolyamhoz képest, és az októberi 10,6%-os csúcsról.
Az eurózóna egészére vonatkozó általános inflációs rátán túlmenően a részletek inkább aggasztóak voltak egyes döntéshozók számára. Néhány nagy gazdaságban, köztük Franciaországban és Spanyolországban magasabb volt az infláció. A gazdaságban rejlő infláció mértékét mérő maginflációs ráta is emelkedett a múlt hónapban, amely nem tartalmazza a volatilis energia- és élelmiszerárakat.
Az alacsonyabb európai nagykereskedelmi energiaárak hozzásegítik az inflációt a jegybank 2 százalékos céljához. A döntéshozók azonban az úgynevezett maginflációra összpontosítanak, amely megmutatja, hogy az inflációs nyomás továbbra is kialakul-e, és megnehezíti-e az inflációs cél fenntartható elérését. Az olyan intézkedéseket, mint a bérinfláció és a szolgáltatások inflációja szorosan figyelik, és a jelenlegi inflációs alaptrendek nem erősítik meg, hogy az infláció a célnak megfelelő.
Az inflációval kapcsolatban „bizonyos területeken enyhe javulást látunk, de őszintén szólva nem sokat” – mondta Lagarde.
Míg a piacok továbbra is idegesek, és a bankszektorra gyakorolt hatás mértéke továbbra is ismeretlen, fennáll annak a veszélye, hogy a központi bankok nem tűnnek el a célon kívüli inflációs célnak, miután hónapokig figyelmeztették, hogy a magas árak a vártnál ragadósabbak lehetnek.
De Lagarde asszony megpróbálta visszaszorítani azokat a felvetéseket, amelyek szerint az Európai Központi Bank idő előtt győzelmet hirdet az infláció elleni háborúban. „Nem hátrálunk meg az infláció elleni küzdelem iránti elkötelezettségünktől” – mondta. „Ez nem lehet kétséges. Az azonosítás megbízható.”
„Utazási specialista. Tipikus közösségi média tudós. Az állatok barátja mindenhol. Szabadúszó zombinindzsa. Twitter-barát.”
More Stories
GDP (második becslés), vállalati nyereség (előzetes becslés), 2024 II
Az Nvidia bevételeinek összefoglalója: A vezérigazgató Blackwellről beszél, de nem felel meg a legmagasabb elvárásoknak
Csökken a Nasdaq és az S&P 500 részvényei az Nvidia csalódást keltő eredménye előtt