Az EU médiaszabadság-szabályozását egyedül Magyarország vétózta meg

Az Európai Unió Tanácsa a napokban fogadta el a médiaszabadságról szóló új uniós rendeletet. A Földművelésügyi Miniszterek Tanácsának ülésén a 27 tagállamból 26 támogatta a szabályozást, egyedüli ellenzékként Magyarország állt ki.

A magyar kormány januárban elutasította az előzetes megállapodást az Európai Parlamenttel, amely már hetekkel korábban elfogadta a törvényt. A tanácsi jelentés rámutatott, hogy a törvény hatálybalépése előtt az utolsó lépések – beleértve az aláírást és az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt – még függőben vannak, ezt követően pedig 20 napos határidő áll rendelkezésre. Telex.

Boskor Andrea fideszes, az Európai Parlamentben heves vita során hevesen bírálta a javasolt médiaszabályozást, és a Brüsszel által kikényszerített cenzúra egyik formájának minősítette azt.

Bocskor azzal érvelt, hogy hajlamos gazdasági szankciókhoz vezető megszorításokat és meghatározott tartalmak korlátozását anélkül, hogy figyelembe veszi a tagállami médiák egyedi jellemzőit. Elmondta, hogy a rendelet célja, hogy csak „Brüsszel hangját” népszerűsítse, miközben elnyomja a nacionalista és konzervatív nézeteket, és a politikai jobboldal aláásására szolgáló taktikaként jeleníti meg a közelgő júniusi európai parlamenti választások előtt.

Októberben Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a magyar médiavilágot említette néhány jogszabály mozgatórugójaként. Elismerve a Bizottság korlátozott közvetlen befolyását Magyarország ügyeire, hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ott fellelhető információmonopólium ne terjedjen más régiókra. A helyzettel kapcsolatban az alelnök elmondta:

A magyarországi információ-monopolizálás egész trendje olyan, amit sehol máshol nem akarunk.

Szabályozás

A rendelet fő célja, hogy megvédje az újságírókat és a szerkesztőket a hatóságok indokolatlan nyomásától. Kifejezetten megtiltja a bizonyítékok felfedésének kényszerítését olyan kényszerintézkedésekkel, mint a fogva tartás, a korlátozások, a házkutatás vagy a megfigyelő szoftver.

Fotó: FB

Az olyan megfigyelőeszközök, mint a Pegasus, csak független igazságszolgáltatási hatóság engedélyével használhatók, a büntetendő cselekmény megalapozott gyanúja alapján. Ezenkívül a megfigyelés alatt álló személyeket megfelelően tájékoztatni kell jogaikról ilyen esetekben.

Ezen túlmenően a rendelet célja az átláthatóság garantálása a média tulajdonjoga és annak a hírtartalomra gyakorolt ​​lehetséges hatása tekintetében. Minden média- és hírszervezet tulajdonosi adatait – méretüktől függetlenül – nyilvánosan hozzáférhető nemzeti adatbázisban kell nyilvántartani. Az adatbázisnak egyértelműen jeleznie kell, hogy a kormány közvetlenül vagy közvetve részesedéssel rendelkezik-e a médiaszervezetben.

A vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk minden állami finanszírozást, beleértve az állami reklámokat és a pénzügyi támogatást. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell a kapott teljes éves összeget és a kiadások részletes bontását médiánként. A médiaszervezetek és az online platformok méltányos, arányos és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett jogosultak állami támogatásra.

Olvass tovább:

• Diplomáciai korrupció! Brazília exelnöke, Bolsonaro a magyar nagykövetségen lyukadt ki – itt
• Külügyminiszter: Közép-Európa teljes mértékben támogatja a magyar EU-elnök bővítési tervét – itt