Az EU megállapodást ír alá Magyarországgal Ukrajna segélyéről, adótervről, mentőalapról

Brüsszel, december 12. (Reuters) – Az Európai Unió kormányai hétfőn megállapodást kötöttek Magyarországgal, amely 2023-ig biztosítja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, és biztosítja, hogy Budapest jóváhagyja a globális társasági adó minimumát.

Az EU-intézmények, a tagállamok és Magyarország között több hónapig tartó tárgyalások után született meg az összetett megállapodás, amelyet az EU-tagországok kormányait és névtelenül felszólaló diplomatáit képviselő Tanács hétfőn ismertette. Ukrajna jövőre 18 milliárd eurót kap az uniós költségvetésből.

Budapest stabil, kiszámítható és olcsóbb módon blokkolta a kifizetéseket, mint a tagállamok által Kijevnek nyújtott kétoldalú hiteleket.

Beleegyezett abba, hogy lemond vétójáról az OECD által elfogadott 15%-os globális minimális társasági adóról, amelyet az adózási célú irodák létrehozása helyett a pénzt kereső nemzetközi nagyvállalatokra alkalmaznának.

Az OECD-minimáladó mostantól uniós joggá válik, ha Lengyelország szerdáig visszavonja a politika elleni kifogását – mondta egy uniós diplomata.

Budapest megállapodásáért cserébe az EU jóváhagyja Magyarország tervét, hogy miként költsön el 5,8 milliárd eurónyi uniós mentőalapot, bár a pénz addig nem érkezik meg, amíg Budapest számos feltételt nem teljesít.

Az uniós jóváhagyás döntő fontosságú, mert ha a kiadási terv nem születik meg az év végéig, Budapest visszavonhatatlanul elveszíti az összköltség 70 százalékát.

Az uniós kormányok megállapodtak abban is, hogy 7,5 milliárd euróról 6,3 milliárd euróra csökkentik a Magyarországnak szánt uniós támogatás összegét, amelyet az Európai Bizottság azért akart befagyasztani, mert Budapest nem tartja tiszteletben a bíróságok függetlenségét és a magas szintű korrupciót.

A 6,3 milliárd euró annak az uniós pénznek az 55 százaléka, amelyet Magyarországnak az uniós költségvetésből kellene megkapnia 2027-ig, hogy csökkentse az életszínvonalbeli különbségeket a 27 ország leggazdagabb tagjaihoz képest. A Bizottság a pénz 65%-át akarta befagyasztani.

Megállapodás van: Magyarország megszünteti vétójogait a globális társasági adó és Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása kapcsán, a kohéziós alapok befagyasztandó százalékát pedig a teljes összeg 55 százalékára csökkentik, mentőtervét pedig jóváhagyják. – mondta egy uniós diplomata.

Gazdasági bajok

Magyarország 2022-es GDP-jének több mint 8 százalékát az uniós források együttesen teszik ki.

Orbán Viktor veterán populista kormányfőnek szüksége van gyengélkedő gazdaságára, az infláció 26%-ra emelkedik, az államadósság növekszik, a forint pedig alulteljesíti a régiós társakat.

Szokatlanul éles figyelmeztetés érkezett a gazdaság bizonytalan helyzetéről a magyar jegybank vezetőjétől is, miközben a Citibank szerint Magyarország „a piaci stressz új szakaszába lép”.

Orbán az elmúlt hónapokban igyekezett megszakítani az EU-val kötött megállapodást, és megváltoztatta a hazai törvényeket, hogy eloszlassa a bizottság korrupcióval kapcsolatos régóta fennálló aggályait.

Brüsszel azonban továbbra sem győzött meg, míg más országokat feldühít Orbán vétója az EU közös külpolitikájával szemben.

„Számunkra az a fontos, hogy támogassuk Ukrajnát. A többi Magyarországon múlik, ez az ő pénzük” – mondta egy uniós diplomata.

Orbán több mint egy évtizedes kormányzása során többször is összetűzésbe került az EU-val, amiért a liberális demokrácia alapelveit megsértette Magyarországon a média, a tudósok, a bírák, a civil szervezetek, a bevándorlók és az LMBTI-személyek jogainak korlátozásával.

További tudósítások Sabine Seibold Berlinben és Cristina Budapesten; Írta: Gabriela Pacinska; Vágó: Alison Williams és Bradley Perrett

Szabványaink: Thomson Reuters bizalmi alapelvek.