Az euróövezetben stabilan 5,3 százalékon áll az infláció

hírek

A Reuters szerint az eurózóna fogyasztói árai augusztusban 5,3 százalékkal emelkedtek az egy év azonos időszakához képest, és az előző havi ütemben maradtak, megcáfolva a közgazdászok lassulásra vonatkozó várakozásait. Kezdeti becslés az Európai Unió statisztikai hivatala.

Míg az infláció jelentősen lelassult az októberi, több mint 10%-os csúcsról, a jelek szerint bizonyos inflációs nyomás továbbra is fennáll, még akkor is, ha a blokk gazdasága gyengül. Az általános rátához ismét az élelmiszerinfláció járult hozzá a legnagyobb mértékben, az eurót használó 20 országban átlagosan 9,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az inflációt az energiaköltségek is felpörgették, amelyek augusztusban 3,2 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest.

Az élelmiszer- és energiaárakat figyelmen kívül hagyó maginfláció, amelyet a hazai árnyomás mérőszámára használnak, a júliusi 5,5 százalékról 5,3 százalékra mérséklődött.

Országonként: Az emelkedő energiaárak növelik az inflációs nyomást a régió legnagyobb gazdaságaiban.

Az eurózóna egyes legnagyobb gazdaságaiban az energiaárak fellendülése ellensúlyozta az élelmiszerárak inflációjának lassulását. Ebben a hónapban Franciaországban 5,7 százalékra, Spanyolországban 2,4 százalékra gyorsult az éves infláció.

Spanyolországban júniusban az Európai Központi Bank által kitűzött 2 százalék alá csökkent az infláció, de azóta fellendült.

Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban az infláció 6,4 százalékot ért el augusztusban, ami csak kismértékben lassult az előző hónaphoz képest, mivel nőttek a háztartások energia- és üzemanyagköltségei.

Mi a következő: Az Európai Központi Bank újabb kamatemelést fontolgat.

Az infláció felgyorsulása a régió néhány legnagyobb gazdaságában két héttel az Európai Központi Bank következő politikai ülése előtt következik be. Miközben az elemzők elemzik az adatokat, a kérdés az, hogy a jelentések elég riasztóak-e ahhoz, hogy a döntéshozókat a szeptember közepén tartandó ülésükön ismételten kamatemeljék. A jegybank egymás után kilencszer emelt kamatot, körülbelül egy év alatt 4,25 százalékponttal, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a magasabb kamatok korlátozzák a gazdaságot, különösen a hitelezés visszaesése miatt.

Múlt hónapban Christine Lagarde, a jegybank vezetője azt mondta, hogy ő és kollégái „nyitottan gondolják” a szeptemberi döntést és az azt követő találkozókat. A döntéshozók igyekeznek egyensúlyt teremteni a magas infláció kiküszöböléséhez elegendő kamatemelés és a felesleges gazdasági fájdalom elkerülése között.

„Emelhetnénk a kamatlábakat, és megtarthatjuk” – mondta Lagarde. Ami szeptemberben eldőlt, az nem végleges; Ez találkozónként eltérő lehet.

Csütörtökön, az euróövezeti adatok közzététele előtt Isabel Schnabel, a bank igazgatótanácsának tagja azt mondta, hogy „a mögöttes árnyomás továbbra is makacsul magas, és jelenleg a hazai tényezők az infláció fő mozgatórugói az euróövezetben”. Ez azt jelenti, hogy „kellően visszafogott” politikai álláspontra van szükség ahhoz, hogy az inflációt „kellő időben” visszaállítsuk a bank 2 százalékos céljához – tette hozzá.