Az európai körút során Hszi Csin-ping egy baráti területet látogat meg keleten

Amikor 2016-ban Hszi Csin-ping kínai elnök meglátogatta Európa volt kommunista keleti részét, a Cseh Köztársaság elnöke zászlót lengetett, és háromnapos állami látogatáson látott vendégül, „elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozót” kínálva országának kínai befektetésre.

A hajót elsüllyesztette Kína Oroszországnak nyújtott támogatása az ukrajnai háborúban, és keserű csalódás a soha nem valósult meg tervek miatt. A kínai pénz-bonanza Kelet- és Közép-Európában sok nagy reménye is szertefoszlott.

Ezért Mr. Amikor a héten visszatér a régióba, a franciaországi látogatást követően Hszi Szerbiába és Magyarországra utazik, ahol a régi tekintélyelvű vezetők még mindig menedéket kínálnak Kínának az egyre viharosabb politikai és gazdasági vizeken.

„A csehek, a lengyelek és szinte mindenki nagyon haragszik Kínára a háború miatt” – mondta Thomas Mathura, a Budapesti Corvinus Egyetem külkapcsolati tudósa. „De Magyarországon ez nem probléma, legalábbis a kormánynak nem” – mondta. – mondta Mathura.

Aleksandar Vučić szerb elnök számára nem jelent problémát Kína Kreml-barát álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ő, Mr. Orbánhoz hasonlóan ő is több milliárd dollárnyi kínai befektetést véd, miközben szívélyes kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával.

A kínai állami televíziónak adott interjújában a héten Mr. Mr. Xi megjósolta a hízelgést, amely uralni fogja Xi érkezését. Vučić azt mondta: „Több ezer dolgot tanulhatunk és kell tanulnunk kínai barátainktól” – mondta a szerb elnök.

„Tajvan Kína – pont” – tette hozzá.

2016-ban Mr. Hszit Milos Zeman cseh elnök fogadta, akit tavaly Peter Pavel volt NATO-tábornok váltott fel. Azzal, hogy beszélt Tajvan elnökével, amelyet Peking a területéhez tartozónak vall, Mr. Powell feldühítette a kínai kormányt. mondja egy interjúban Kína nem baráti ország. Csökkent a kínai befektetés Csehországban.

Eközben a kínai pénz Magyarországra és Szerbiába ömlött, Amerika pedig közösen óvakodott a kapcsolatok szorosabbra fűzésétől.

Szabályozási és egyéb problémák lelassították a Belgrád és Budapest közötti nagysebességű vasútvonalat, Kína kirakat infrastrukturális projektjét a régióban. A mintegy 200 mérföldnyi tervezett útvonalból öt év munka után csak körülbelül 60 mérföld működik – ez lassú ütem egy olyan projekt esetében, amelyet Peking a Belt and Road infrastruktúra-terv kulcsfontosságú részének tekint. Xi kedvence külpolitikai kezdeményezés.

De az ígért kínai beruházások más projektekben is előrehaladtak, Szerbiában összesen 20 milliárd dollárFeltételei, beleértve a magyarországi hiteleket is, az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter szerint bizalmasak.

Ivana Karaskova, a Nemzetközi Ügyek Szövetsége (Association for International Affairs) cseh kutatója, egy független prágai agytröszt elmondta, Magyarország és Szerbia „nem csak gazdasági haszonszerzés céljából tekint Kínára, hanem azért is, hogy bemutassa hazai választóinak, hogy független politikát folytat”. Karaskova asszony elmondta, hogy az EU és az Egyesült Államok számára „nem ők az egyetlen játék a városban”.

Kína „érti ezt a mozgalmat”, hozzátéve, hogy Mr. Xi megpróbálja megváltoztatni Kínáról kialakult európai felfogást, mind az átlagpolgárok, mind az olyan intézmények körében, mint az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve.

Egy SKelet- és közép-európai országok tavalyi felmérése A szlovákiai székhelyű Globsec kutatócsoport megállapította, hogy „növekedett a Pekingről alkotott negatív megítélés”, különösen a balti államokban és a Cseh Köztársaságban. Még Magyarországon is csak a megkérdezettek 26 százaléka vélekedett pozitívan Hszi úrról, míg 39 százalékuk negatívan. A többiek azt mondták, hogy bizonytalanok.

De Mr. Az Orbán alatti Magyarország a közvélemény véleménye ellenére „biztonságos politikai hellyé” vált Peking számára. – mondta Mathura. Az ukrajnai háborúból.

A gazdasági és geopolitikai érdekek összefonódása különösen szembetűnő Szerbiában, amely az EU-csatlakozásra törekszik, de az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók és a koszovói rendezésre irányuló uniós próbálkozások meghiúsította a blokkhoz való csatlakozást. Az egykori szerb terület, Koszovó a NATO bombázási kampánya után független állammá nyilvánította magát, amelyet Szerbia Oroszország és Kína támogatásával nem volt hajlandó elfogadni.

Úr. Xi kedden érkezik Franciaországból Szerbiába. Három kínai újságíró életét vesztette.

Az incidens, amelyről Kínában sokan úgy gondolják, nem volt véletlen, „erős érzelmi köteléket teremtett a szerbek és a kínaiak között” – mondta Aleksandar Midic, a belgrádi Nemzetközi Politikai és Gazdaságtudományi Intézet munkatársa.

Úr. Hszi látogatása előtt a kormány által jóváhagyott belgrádi rendezvények részeként a szerb kommunisták hétfőn „Üdvözöljük az elnököt” és a „Koszovó Szerbia – Tajvan Kína” feliratú transzparenseket vittek a belgrádi Kínai Kulturális Központ elé. A lebombázott nagykövetség helyszíne. Követelték, hogy a központon kívüli utcát nevezzék át „a NATO megszállás kínai áldozatai utcájának”.

Még Magyarország is, annak ellenére, hogy tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és több milliárd eurós segélyt kapott, még az általa Washington és Brüsszel által elkövetett zaklatáson is kiakadt.

Kínában azonban Mr. Orbán fő érdeke a pénz, és kínai befektetők segítségével azt reméli, hogy Magyarország az elektromos járművek, akkumulátorok és más új technológiák gyártási központjává válhat.

Az elmúlt két évben Kína ígéretet tett arra, hogy több mint 10 milliárd dollárt fektet be Magyarországon, ennek nagy részét elektromos járművekhez kapcsolódó vállalkozásokba – és az Európai Unió is vizsgálja a kínai elektromos járműveket egy olyan időszakban, amikor Kína dominanciája miatt aggódik az ágazatban. A gyártókat méltánytalanul támogatják, ezért magasabb tarifákkal kell megbüntetni őket.

Az összeszerelő sorok megépítése éveket vesz igénybe, de hosszú távon segít megvédeni a kínai elektromos járművek gyártóit az EU jövőbeli próbálkozásaitól.

A behozott kínai elektromos autókra nem vonatkozik a vám a Magyarországon összeszereltekre, amelyek vámmentesen szállíthatók az EU egész területén, bár a Kínából behozott alkatrészeket üthetik a magyar üzemekbe.

Egy demokratikus ingovány, amely aláássa a kínai befektetési terveket, amelyek egy adott vezetőhöz fűződő szoros kapcsolatokon alapulnak – ellentétben az állandó kormányváltásokkal Európa nagy részén – Mr. Orbán és Mr. Vucic és mindketten több mint egy évtizede vannak hatalmon. Bárhova megy.

„A kínaiak jól érzik magukat Magyarországon” – mondta Mathura. „A közvélemény nem nagyon szereti Kínát, de a kormány igen.”

Magyarországra és Szerbiára látogatva elemzők szerint Mr. És azt mondják, hogy nem hagyta fel a 16+1 néven ismert kínai diplomáciai kezdeményezést, amely Kína és a volt kommunista európai országok egy csoportja, amelyet Mr. Xi zászlóshajója, a Belt and Road Initiative köré épült.

Az ukrajnai háború miatt feldühödött három balti állam formálisan kilépett a 2012-re visszanyúló blokkból, és Mr. Hszi uralkodása a kínai diplomácia sarokköve volt Európában. Mások, mint például a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Románia, gyakorlatilag tagok maradnak, de nagyrészt kiléptek.

„A régió szakértői között jelenleg az a nagy vita, hogy a 16+1 halott-e vagy zombi” – mondta Mr. – mondta Mathura.