május 22, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Xi elnök és a magyar-kínai barátság kiskövetei

Xi elnök és a magyar-kínai barátság kiskövetei

A Xinhua írói Jiang Hanlu, Liu Chang

BUDAPEST/PEKING — Az elmúlt években egyre népszerűbb a magyar-kínai két tanítási nyelvű iskola Magyarország fővárosában, Budapesten, a pezsgő Duna mentén.

Az első lecke a diákok számára az, hogy mondják ki kínaiul: „Nihao”. Sokan folyékonyan tudják olvasni Petőfi Sándor magyar költő verseinek kínai változatát. Az ottani oktatók Lu Shunról, Kína egyik legnagyobb modern írójáról is tartanak előadásokat a 20. században.

A 2004-ben alapított iskola az elmúlt két évtizedben egyedülálló szerepet játszott a Kína és Magyarország közötti kulturális cserekapcsolatok elősegítésében. 2009-ben pedig egy különleges vendég látogatása után erősödött meg kapcsolata Kínával.

„Szia, XI bácsi”

Erdelyi Zsuzsanna iskolaigazgató számára Hszi Csin-ping akkori kínai alelnök látogatásának sok szívet melengető pillanata maradt frissen az emlékezetében.

Az iskolalátogatások alkalmával mosolyt csalt az arcára, és versekről, mondókákról beszélgetett a gyerekekkel – emlékezett vissza Erdely.

Shi köszöntésére a diákok kínai betűkkel felírták a táblára: „Helló, Shi bácsi”. Mandarin dalokat énekeltek, balettet táncoltak és harcművészetet adtak elő.

Hszit különösen lenyűgözte, amikor két diák a „Csendes éjszakai gondolatokat” és a „Szerelem magvait” mondta el, a kínai Tang-dinasztia 1000 évvel ezelőtti két klasszikus versét.

Hszi a gyerekek teljesítményét értékelve megosztotta velük a magyar kultúra és a régóta fennálló kétoldalú kulturális cserék iránti nagyrabecsülését. Példának vette magát egy 1950-es magyar filmben, amely a „Ludas Matti” című vers alapján készült, és sok korabeli kínai látott.

Megjegyezve, hogy néhány kínai irodalmi klasszikust, mint például az „Álom a vörös kastélyokban” már régen lefordították magyarra, Xi elmondta, hogy sok kínai szereti a magyar zeneszerző Liszt Ferenc Magyar rapszódiáját, amely 19 zongoradarabból áll. Korának legnagyobb zongoristája.

Shi tankönyveket és taneszközöket adományozott az iskolának. A diákok ajándékot is visszaküldtek neki: egy kis piros szív rajzát, néhány kézzel írt meleg kívánságokkal.

READ  Erasmus-ösztöndíjra pályázhatnak a magyarországi egyetemisták az őszi szemeszterre

Az évek során a kínai vezető nyomon követte az iskola fejlődését – mondta Erdély. – Értékes tanácsokat adott az iskolának, többek között a híres kínai közmondást is: „10 év kell a fák termesztéséhez, de 100 év az emberneveléshez”.

„A gyerekek oktatása is hasonló folyamat… csak akkor értékeljük igazán az iskoláztatás életükre gyakorolt ​​hatását, ha felnőttekké válnak az iskolai évek után.”

Boldog új évet

Shi 15 évvel ezelőtti látogatásának emlékére Shi és a diákok csoportképe még mindig lóg a falon az iskola folyosóján. A látogatás során különleges kötelék alakult ki a kínai kancellár, valamint az iskola diákjai és tanárai között.

A 2023-as Tavaszi Fesztivál előtt Varga Bonita és Imre Tamara, két kínai, Hu Lingyu és Zhang Zixiao nevű magyar diák kapott másodszor kínai ösztöndíjat. Ezért úgy döntöttek, hogy az iskola összes diákja nevében levelet írnak Xinek és feleségének, Peng Liuan professzornak, hogy kifejezzék hálájukat és boldog kínai újévet kívánjanak nekik.

Megpróbáltak különböző típusú papírra írni, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a levelük jól néz ki. Levelükben 12 éves kínai nyelvtanulási tapasztalataikról írnak, és kifejezték azon szándékukat, hogy kínai egyetemeken tanuljanak, és hozzájáruljanak a Magyarország-Kína barátsághoz.

Nem sokkal azután, hogy elküldték a levelet, Xi válaszolt. Shi elmondta, hogy még mindig emlékszik arra, hogy 2009-ben beszélgetett az iskola tanáraival és diákjaival. Arra buzdította a magyar fiatalokat, hogy tanuljanak többet Kínáról, és legyenek a Kína-Magyar barátság nagykövetei.

Arra biztatta a diákokat, hogy a középiskola elvégzése után kínai egyetemeken tanuljanak, Ji azt mondta, reméli, hogy egyre több magyar fiatal szeretne kínaiul tanulni.

Erdely szerint Ji válasza „nagy meglepetés volt számunkra”. Bátorításával azt mondta, az iskola sok diákjának „fontos szerepet kellene játszania a két ország kapcsolatának építésében”.

READ  Orbán támogatást kap az EP-től: „kompatibilis Európával”

Varga és Imre most, Budapesttől 7000 km-re valósította meg álmait, hogy Kínában tanuljon. Tavaly ősszel a két diák megkezdte alapképzési tanulmányait a pekingi Capital Normal Egyetemen.

Pekingi életük nagyon érdekes és kihívásokkal teli. Szinte naponta találkoznak „kulturális élményekkel”. Vegyük az ételt: a kínaiak sok rizst esznek, a magyarok szeretik a krumplit és a kenyeret. De a pár felfedezte, hogy mindketten szeretik az otthonos ételeket – a „Marhapörköltet burgonyával”.

„Készen állok a Kína-Magyarország barátság meleg nagykövete lenni” – mondta Varga, hozzátéve, hogy az a vágya, hogy diploma megszerzése után kínai nyelvtanár vagy fordító lehessen.

Erős kulturális kapcsolatok

Wang Yu, az iskola igazgatóhelyettese és kínai tanár azt mondta, hogy Ji válasza nagyon bátorította a diákokat. Sokukat most jobban érdekli a kínai nyelvtanulás és a kínai tanulás.

Ernest Sandor Durand, az iskola 12. osztályos tanulója számos kínai várost meglátogatott, például Kantont, Sencsent és Pekinget. Ahogy Kína jelentősége a globális gazdaságban nő, úgy nő a kínai nyelv tanulásának jelentősége is – mondta, hozzátéve, hogy a jövőben a pekingi egyetemeken kívánja folytatni tanulmányait.

Dorina Ings, az iskola diákja azt mondta, lenyűgözte a kínai kultúra. Tud játszani a guzhengen, egy hagyományos kínai hangszeren, és hagyományos kínai néptáncokat tud előadni.

A magyarok körében a kínai nyelv és kultúra növekvő népszerűsége hozzájárult az iskola folyamatos gyarapodásához az elmúlt két évtizedben. Kezdetben a diákok többsége Magyarországon élő és dolgozó kínai családból származott. Az iskolában jelenleg 12 évfolyam és 20 osztály működik, több mint 530 tanulóval, akiknek többsége magyar.

„A kétnyelvű iskola több, mint a hagyományos gazdasági, szövetkezeti és egyéb kapcsolatok” – mondta a Xinhua hírügynökségnek Metzjessy Péter volt magyar miniszterelnök. „Ez valóban magában foglalja az interperszonális interakciók lehetőségét, annak lehetőségét, hogy az emberek megismerjék egymást, megismerjék és felismerjék egymás kultúráját és civilizációját, hogy magukévá tegyék ezeket, és arra ösztönözzék az embereket, hogy legyenek nyitottak, kíváncsiak és tárgyilagosak az ilyen dolgokra.”

READ  A Magyar Egyházközi Segélyszervezet válasza az ukrajnai háború okozta válságra: a humanitárius segítség egy éve jelentés szerint - Ukrajna

Az iskola korábbi alelnöke, Guo Jiaming a Xinhua-nak elmondta, hogy az iskola növekedése a kínai-magyar kapcsolatok erősödésének jó lendületét és a két ország lakossága közötti növekvő eszmecserét tükrözi.

Jelenleg Magyarországon öt Konfuciusz Intézet, Kínában pedig 12 egyetem kínál lehetőséget a magyar nyelv elsajátítására.

A kínai nyelv beépült Magyarország nemzeti oktatási rendszerébe, és az egyetemi felvételi vizsgák egyik tantárgya lett. A mindkét fél által létrehozott kulturális központok a kulturális csereprogramok fontos platformjai is.

„A két nyelvet jól beszélő emberek fontosak a két ország kapcsolatai szempontjából” – mondta Erdely, reményét fejezve ki, hogy több kulturális cserekapcsolat is elősegítheti a megértést és a barátságot a két ország népei között.