Az Európai Központi Bank illetékesei a növekvő infláció megfékezéséhez szükséges „áldozatra” figyelmeztetnek

Az Európai Központi Bank illetékesei szerint az infláció megfékezéséhez nagyobb „áldozatra” lesz szükség, mint a monetáris szigorítás korábbi rohamai – vélik az Európai Központi Bank illetékesei, akik arra figyelmeztettek, hogy ha nem tesznek határozott lépéseket, az árnövekedés kicsúszik az irányítás alól.

Isabelle Schnabel, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja és François Villeroy de Gallo, a Bank of France elnöke szombaton kijelentette, hogy az európai monetáris politikának hosszabb ideig szigorúnak kell maradnia.

A világ minden tájáról Wyomingban (Egyesült Államok) érkezett központi bankárok Jackson Hole-i találkozóján elmondott megjegyzéseik megegyeztek Jay Powell Federal Reserve elnökével, aki pénteken Ígéret, hogy „csak így tovább” letörni az inflációt.

Az árak növekedésének üteme olyan szinten van, amelyet sok fejlett gazdaságban évtizedek óta nem látott.

„Valószínűleg a nyolcvanas évekhez képest a központi bankok áldozatvállalási aránya magasabb, még akkor is, ha az árak erősebben reagálnak a hazai gazdasági feltételek változásaira, mivel az infláció globalizációja megnehezíti a jegybankok számára az árnyomás szabályozását” – mondta Schnabel.

Az áldozatarány azt méri, hogy a központi bankoknak mekkora fájdalmat kell okozniuk a gyenge növekedés és a kevesebb munkahely miatt, hogy visszaállítsák az inflációt.

Villeroy szerint „semmi kétség” nem lehet afelől, hogy a bank az úgynevezett semleges kamatláb fölé kívánja emelni a kamatot, amely szint nem segíti és nem is korlátozza a növekedést. Ezt az arányt 1 és 2 százalék közé becsülte. Villeroy azt mondta, hogy „az év vége előtt” elérheti ezt a szintet, és hozzátette: „A küldetésünk teljesítésére való akaratunk és képességünk feltétel nélküli.”

Az eurózóna inflációja a legfrissebb adatok szerdán közzétételekor várhatóan új rekordot, 9 százalékot ér el az augusztusig tartó egy évben.

Schnabel „erős elhatározásra szólított fel az infláció gyors visszaállítása érdekében”. Hozzátette: ha a jegybank „lekicsinyli a tartós infláció jelentőségét – ahogyan azt legtöbbünk tette az elmúlt másfél évben -, és ha ennek következtében lassan alkalmazkodik politikájához, akkor a költségek jelentősek lehetnek”.

Az Európai Központi Bank A múlt hónapban húzódó nyolc év negatív kamatok véget vetettek azzal, hogy fél százalékponttal nullára emelték a betéti kamatot, felülmúlva a korábbi iránymutatást. A 25 fős kormányzótanács néhány tagja 0,75 százalékpontos kamatemelés megfontolását kéri a szeptember 8-i ülésén.

Schnabel, egykori német közgazdász professzor, aki 2020 elején csatlakozott az Európai Központi Bank igazgatóságához, a jegybank egyik legbefolyásosabb megszólaltatója a politikában a piaci műveletek vezetőjeként. Arra is figyelmeztetett, hogy „a példátlan nyomás, a szűk munkaerőpiacok és az aggregált kínálat továbbra is fennálló korlátai olyan inflációs folyamatot fenyegetnek, amelyet egyre nehezebb ellenőrizni, minél inkább vonakodunk ellene.”

Emelkednek az inflációs várakozások a közvélemény és a szakmai előrejelzők körében, akik közül sokan arra számítanak, hogy az árak tovább emelkednek, mint az Európai Központi Bank több éve kitűzött 2 százalékos célja – mondta Schnabel, hozzátéve, hogy az intézmény hitelessége forog kockán.

„A várakozásokba vetett jelenlegi magas infláció potenciálja és költsége egyaránt kellemetlenül magas” – mondta Schnabel. „Ebben a környezetben a központi bankoknak agresszíven kell fellépniük.”

Villeroy, aki általában centrista az Európai Központi Bank igazgatótanácsában, visszhangozta a sólyom hangot. A francia jegybankelnök azonban jelezte, továbbra is úgy gondolja, hogy a következő hónapban egy 0,5 százalékpontos kamatemelés is elegendő lesz, és azt mondta, „egy újabb fontos lépést támogat szeptemberben”.

A megjegyzések egy nappal Powell megjegyzései után érkeznek Állítsa vissza az elvárásokat Arról, hogy mennyivel és meddig kell emelni a magasabb amerikai kamatokat, mivel a Federal Reserve túlzott árnyomással küzd, amelyet részben a kínálattal kapcsolatos tényezők, de a túlzott kereslet is okoznak.

Az amerikai jegybank vezetője arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság megnyugtatására tett erőfeszítések valószínűleg egy „fenntartható időszakot” igényelnek, amely alacsony növekedést, gyengébb munkaerőpiacot és „némi fájdalmat” igényel a háztartások és a vállalkozások számára.

EKB-társaihoz hasonlóan Powell is azt mondta, hogy az infláció sikeres megfékezésének sikertelensége a későbbiekben magasabb költségekhez vezet, ami arra utal, hogy a Fed nem valószínű, hogy egyhamar leállítja a szigorítási ciklust.

Ezzel szemben a japán jegybank elnöke, Haruhiko Kuroda a Jackson Hole panel kérdezz-felelek szekciójában felszólaló közönségből kifejtette, hogy országa miért nem szigorította agresszíven a monetáris politikát.

„Nincs más választásunk, mint folytatni a monetáris lazítást mindaddig, amíg a bérek és az árak stabil és fenntartható módon nem emelkednek” – mondta. Kuroda arra számít, hogy a japán infláció ez év végére megközelíti a 3 százalékot, majd jövőre 1,5 százalék körüli szintre lassul.