Az ukrán zsugorodó magyar közösség Corentin Lyotard (Le Monde diplomatique)

DŐ Az ukrán határ három órás autóútra van Budapesttől. Beregszász, a magyar társadalom horgonya, az Osztrák-Magyar Birodalom felbomlását meghatározó trianoni békeszerződéssel 1920-ban létrejött határon túl fekszik. Az Ukrajna délnyugati sarkában, a fővárostól 800 km-re található, a látogatóknak nem kell átváltanunk a kijevi időre, mivel a helyiek „nyugati” vagy „budapesti” idő szerint közlekednek.

Mint sok magyar város, Beregszász (25 000 lakosú) is a Hősök tere áll a központban, de az itt megemlékezett hősök ukránok. Egy emlékmű száz ember arcát mutatja, akik tíz évvel ezelőtt haltak meg a Maidan forradalomban. Az innen mintegy ezer kilométerre keletre lévő fronton a városból 2022 februárja óta elesett 20 katona neve került fel a második világháború halottait felsoroló obeliszkre.

A magát „magyarnak, ukrán hazafinak” nevező beregszászi polgármester, Babják Zoltán az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) emblémájaként lobogtatta a ma már megszokott vörös-fekete zászlót az ukrán zászló mellett. A második világháborúban az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN-B) fegyveres radikális szárnya, amelyet Stepan Bandera – egy virulens nacionalista és antiszemita – vezetett, néha ellenség, néha szövetséges volt a nácik elleni harcban. A szovjetek számos zsidó és lengyel polgári lakosságot mészároltak le.

Az ukrajnai magyar kisebbség Budapest és Kijev feszült viszonyának kellős közepén van, amely az elmúlt évtizedben tovább romlott. Először is, Ukrajna 2012 óta tiltja a kettős állampolgárságot, mivel tömegesen adják ki a magyar útleveleket magyar nemzetiségűeknek. Másodszor, 2017-ben az ukrán parlament olyan törvényeket vezetett be, amelyek korlátozzák a magyar nyelv iskolai oktatását. A neheztelés csak nőtt a háború miatt, Budapest nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával, valamint a Kijevnek nyújtott uniós segélyek blokkolására tett kísérlet.

A legtöbb (…)

Teljes cikk: 1861 Szavak.