Kutatók egy csoportja megerősítette Stephen Hawking előrejelzését a fekete lyukak Hawking-sugárzással történő párolgásáról, bár lényeges módosítást hajtottak végre. Kutatásaik szerint az eseményhorizont (az a határ, amelyen túl semmi sem kerülheti el a fekete lyuk gravitációs vonzását) közel sem olyan fontos, mint amit korábban a Hawking-sugárzás előállítása során gondoltak. Ehelyett a gravitáció és a téridő görbülete játszik fontos szerepet ebben a folyamatban. Ez a felismerés kiterjeszti a Hawking-sugárzás hatótávolságát az univerzum összes nagy objektumára, ami azt jelenti, hogy elég hosszú időn belül minden az univerzumban elpárologhat.
A kutatások azt mutatják, hogy Stephen Hawkingnak többnyire igaza volt a Hawking-sugárzás által elpárolgó fekete lyukakkal kapcsolatban. A tanulmány azonban kiemeli, hogy ehhez a sugárzáshoz nem elengedhetetlen az eseményhorizont, és fontos szerepet játszik a gravitáció és a téridő görbülete. Az eredmények azt mutatják, hogy minden nagy objektum, nem csak a fekete lyukak, végül elpárologhat egy hasonló sugárzási folyamat következtében.
Michael Wondrak, Walter van Swijelkom és Heino Falk, a Radboud Egyetem új elméleti kutatásai azt mutatják, hogy Stephen Hawkingnak igaza volt a fekete lyukakkal kapcsolatban, bár nem teljesen. A Hawking-sugárzás miatt a fekete lyukak végül elpárolognak, de az eseményhorizont nem olyan kritikus, mint gondolták. A gravitáció és a téridő görbülete is ezt a sugárzást okozza. Ez azt jelenti, hogy az univerzum minden nagy objektuma, például a csillagmaradványok, végül elpárolog.
Stephen Hawking a kvantumfizika és az Einstein-féle gravitációs elmélet okos kombinációjával azt állította, hogy a részecskepárok spontán létrejöttének és megsemmisülésének az eseményhorizont közelében kell megtörténnie (az a pont, amelyen túl nincs menekvés a gravitációs erő elől).[{” attribute=””>black hole). A particle and its anti-particle are created very briefly from the quantum field, after which they immediately annihilate. But sometimes a particle falls into the black hole, and then the other particle can escape: Hawking radiation. According to Hawking, this would eventually result in the evaporation of black holes.
Schematic of the presented gravitational particle production mechanism in a Schwarzschild spacetime. The particle production event rate is highest at small distances, whereas the escape probability [represented by the increasing escape cone (white)] Nagy távolságokon a legmagasabb. Kredit: Anyagellenőrző levelek
spirál
Ebben az új tanulmányban a Radboud Egyetem kutatói újra megvizsgálták ezt a folyamatot, és megvizsgálták, hogy az eseményhorizont létezése kritikus-e. A fizika, a csillagászat és a matematika technikáit kombinálták, hogy megvizsgálják, mi történik, ha ilyen részecskepárok jönnek létre a fekete lyukak közelében. A tanulmány kimutatta, hogy ezen a horizonton túl is létrejöhetnek új részecskék. Michael Wondrak: „Bizonyítjuk, hogy a jól ismert Hawking-sugárzás mellett létezik egy új sugárzási forma is.”
Minden elpárolog
Van Suijlekom: „Megmutatjuk, hogy a fekete lyuktól távol a téridő görbülete nagy szerepet játszik a sugárzás előidézésében. A részecskéket ott már a gravitációs térben árapály-erők választják el.” Míg korábban azt hitték, hogy sugárzás nem lehetséges eseményhorizont nélkül, ez a tanulmány azt mutatja, hogy ilyen horizontra nincs szükség.
Falk: „Ez azt jelenti, hogy az eseményhorizonttal nem rendelkező objektumok, mint például a halott csillagok maradványai és más nagyméretű objektumok az univerzumban, szintén rendelkeznek ilyen típusú sugárzással. Nagyon hosszú idő után az univerzumban minden elpárolog. akárcsak a fekete lyukak.” Ez nemcsak a Hawking-sugárzásról alkotott felfogásunkat változtatja meg, hanem a világegyetemről és annak jövőjéről alkotott képünket is.”
A tanulmány június 2-án jelent meg DOI: 10.1103/PhysRevLett.130.221502
Michael Wondrak is excellence fellow at Radboud University and an expert in quantum field theory. Walter van Suijlekom is a Professor of Mathematics at Radboud University and works on the mathematical formulation of physics problems. Heino Falcke is an award-winning Professor of Radio Astronomy and Astroparticle Physics at Radboud University and known for his work on predicting and making the first picture of a black hole.

Lili Farkas az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.

More Stories
Apple okosgyűrű fejlesztésén dolgozhat – érkezhet az iRing
Rejtélyes marsi jelenséget azonosítottak egy elveszett NASA-űrszonda korábbi adatai alapján
Óriási aszteroida közelíti meg a Földet: a NASA szerint továbbra sincs teljes védelem