bne IntelliNews – Az EB a magyar kohéziós alapok kétharmadának felfüggesztését javasolja

Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európa Tanácsnak a Magyarországnak járó három kohéziós alap 65 százalékának felfüggesztésére, ami a becslések szerint 7,5 milliárd eurót tesz ki. A Háznak ezentúl egy hónapja lesz arra, hogy minősített többséggel jóváhagyja a bizottság javaslatait, amely különleges körülmények esetén további két hónappal meghosszabbítható.

Magyarország elveszítheti a környezetvédelmi, közlekedési és vidékfejlesztési operatív programok forrásainak kétharmadát, ha nem fogadja el a megfelelő jogszabályokat.

A szóban forgó összeg az ország 2022-re becsült GDP-jének 5%-a, és a 2021-2027-es költségvetésből az ország számára jogosult források egyharmada.

Magyarország lehet az első uniós ország, amely jelentős uniós forrásokat veszít A szisztematikus csalások és visszaélések megelőzésére és felderítésére irányuló korrekciós intézkedések végrehajtásának elmulasztása a rendszer új feltételes mechanizmusa alapján. Orbán Viktor rezsimje jelenleg azért küzd, hogy kordában tartsa költségvetési hiányát, az uniós források kifizetésének elhúzódása pedig a forint esését okozta.

Magyarország azonban azt reméli, hogy az év végére megkapja a befagyasztott forrásokat a mélyen elhibázott beszerzési folyamat felületes reformjával, az ügyészek pedig azzal vádolják, hogy felgyorsítja az országban elterjedt korrupcióval kapcsolatos nyomozást. Nem sikerült megbüntetni a kormányzó szélsőjobboldali rezsimhez közel álló bűnözőket.

Az Európai Tanácsnak legkésőbb december 18-ig kell döntenie a pénzügyi szankciók elengedéséről vagy kiszabásáról minősített többséggel, ami azt jelenti, hogy a 27 országból 15-nek támogatnia kell a döntést, 15 országnak pedig a teljes EU legalább 65 százalékát kell képviselnie. népesség

Johannes Hahn költségvetési és gazdálkodási biztos egy vasárnapi sajtótájékoztatón ismertette újságírókkal az Európai Bizottság által az EU végrehajtó bizottságának korrupcióval kapcsolatos aggályaira adott válaszok Európai Bizottság általi értékelésének eredményeit.

„Itt az uniós források felhasználását és kezelését veszélyeztető törvénysértésekről van szó” – mondta Hahn, hozzátéve, hogy „nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az uniós költségvetés megfelelően védett”.

Magyarország közelmúltban tett ígérete, hogy 17 területen kezeli az EU-kritikát, jelentős lépés a helyes irányba, de még új törvényekké és gyakorlati intézkedésekké kell átültetni – mondta Hahn.

A biztos kérdésre válaszolva elmondta, hogy a feltételrendszer újraindulhat, ha Magyarország nem teljesíti kötelezettségeit.

A jogállamiságot a feltételes mechanizmus váltja ki A kormányzó Fidesz április eleji zsinórban negyedik többsége után, miután az uniós bíróságok elutasították Lengyelország és Magyarország jogi kifogásait.

Az EU és Magyarország nézeteltérései vannak a közbeszerzési törvények rendszerszintű szabálytalanságai, az egyéb korrupcióellenes intézkedések hiányosságai és a hatékony büntetőeljárás hiányosságai miatt.

Budapest számos kötelezettséget vállalt Az elmúlt két hónapban csalásellenes „integritási hatóság” jött létre az uniós források felhasználásával zajló közbeszerzési eljárások felügyeletére. Elnökét független szakértők nyílt pályázati eljárással választják ki. A Bizottság november második felében kezdheti meg munkáját.

Magyarország ígéretet tett egy korrupcióellenes munkacsoport felállítására is, amely a kormánytól független és az integritási hatósághoz kapcsolódik – mondta Hahn.

Közölte, a kormány megerősíti a korrupcióellenes rendszereket, és a vagyonbevallási rendszeren is változtatni kell.

Tovább szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, és az uniós szabályozásra épülnek a közérdekű vagyonkezelés alapítványai esetében.

Megjegyezte: Magyarország kötelezettségei közé tartozik a korrupciós ügyekben hozott ügyészi döntések jogorvoslatának biztosítása is.

Navracsics Dibor uniós források fogadásáért felelős miniszter vasárnap „előrelépésként” üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Magyarországnak juttatott uniós forrásokról. – A Rasszizmus Helyreállítási és Reziliencia Alap (RRF) kifizetései, amelyeket szintén befagyasztottak.

Navvacsics sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány reményei szerint az év végére sikerül lezárni a tárgyalásokat.

A Bizottság által javasolt szankciók „másodlagos jelentőségűek”, mivel a kormány az uniós támogatást jogállamisággal összekapcsoló feltételes mechanizmusra vonatkozó eljárás során tett ígéreteit teljesíteni kívánja, mivel „jóváhagyásuk nem fog megtörténni” – mondta Navrassics.

Közölte: a kormány hétfőn és pénteken terjeszti az Országgyűlés elé a vonatkozó törvényjavaslatokat.

Az EB vasárnapi bejelentése azt jelenti, hogy a legjobb forgatókönyv szerint Magyarország az év végéig lezárhatja a tárgyalásokat a kohéziós alapokról és az RRF-ről, vagyis az első átutalások már 2023-ban megtörténhetnek – olvasható a pénzügyi honlapon. Portfolio.hu Hozzászólt.