Magyarország a korrupciós indexen az EU-tagállamok végére esett, a Transparency International graftfigyelő szervezete szerint kedden a „politikai elit” visszaélt az állami és választókerületi pénzekkel.
Magyarország hosszan tartó viszályba keveredett Brüsszellel a korrupció és a jogállamiság aggályai miatt, ami több milliárd eurós blokkfinanszírozás befagyasztásához vezetett.
Az alap felszabadítása érdekében Budapest jogi és korrupcióellenes reformokat ígért, beleértve egy monitoring bizottság felállítását, amelyben a Transparency International munkatársa is helyet kap majd.
Magyarország Bulgáriát váltotta utolsóként az EU és a nyugat-európai országok közül a csoport 2022-es „Korrupciós Nyomozási Index” jelentésében.
„Egy évtizednyi demokratikus visszaesés és a jogállamiság rendszerszintű romlása a kormánypárt kezében” – áll a jelentésben.
„Egyre gyűlnek a bizonyítékok az állami és uniós források politikai elit általi visszaélése ellen” – áll a közleményben.
Budapest megtorolta az átláthatóságot, rámutatva a múlt hónapban kitört brüsszeli korrupciós botrányra.
„Érdekes, hogy a Transparency International nem vizsgálja a brüsszeli bürokráciát vagy az Európai Parlamentet” – áll a kormány közleményében.
A jelentés a „Soros-hálózathoz való tartozással” vádolta meg a felügyelőcsoportot, utalva a 92 éves, magyar származású amerikai pénzemberre, George Sorosra, akit Orbán Viktor magyar miniszterelnök azzal vádolt, hogy beleavatkozik a magyar és a világpolitikába.
Az éves átláthatósági jelentés a világ 180 országát és területét rangsorolja a korrupció szintjén 1995 óta szakértők és üzletemberek körében végzett felmérések alapján.
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Orbán elindítja az EU-választási kampányt azzal a ígérettel, hogy „elfoglalja Brüsszelt”
Hanko: Brüsszel támadja a magyar egyetemek szuverenitását
A magyar köztársasági elnök bocsánatot kér édesapja náci összefogásáért, „kádis” imát mondtak el a parlamentben