bne IntelliNews – Az S&P BBB-re rontotta Magyarországot

Az S&P Global Ratings január 29-én tervezett felülvizsgálata során ‘BBB-‘-re rontotta Magyarország szuverén besorolását, egy lépéssel a befektetési besorolási küszöb felett.

A lépés újabb csapást mér Orbán Viktor félautoriter rendszerére, amely a tavalyi országgyűlési választások előtt a kiadások növelésével küzdött a gazdaság stabilizálásáért. Magyarországot legutóbb 2012 novemberében minősítette le a három nagy hitelminősítő egyike. A Fitch „BBB”, a Moody’s pedig „Baa2” minősítéssel rendelkezik, ami „BBB”-nek felel meg.

Az S&P azonban „negatívról” „stabilra” módosította kilátásait, azon várakozások alapján, hogy Magyarország gazdasága elkerüli a jelentős gazdasági visszaesést a következő két évben, és kezeli az ukrajnai háború közvetett hatásait.

A hitelminősítő megjegyezte, hogy a leminősítés a világjárvány és az ukrajnai háború nyomán Magyarország számára „folyamatos gazdasági sokkokat” követ, amelyek „aláásták a fiskális és monetáris hatóságok politikai rugalmasságát”.

Az S&P arra számít, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is nehéz lesz a tovább emelkedő energiaköltségek, a növekvő kamatszámlák és a kihívásokkal teli gazdasági kilátások miatt.

Sajátos gazdasági kockázatként mutatott rá az uniós jog feltételes mechanizmusa alapján felfüggesztett uniós források időben történő rendelkezésre állására.

Az alapforgatókönyv szerint Magyarország a finanszírozás „lényeges részének” elvesztése nélkül kötne megállapodást, de az uniós források jelentős csúszása vagy hiánya jelentősen befolyásolná a következő négy év gazdasági növekedésére, költségvetési egyenlegére és külső mutatóira vonatkozó előrejelzéseket.

Az S&P elismerte, hogy az alacsony kereslet és az enyhe tél miatt ősz óta enyhültek Magyarország energiaellátását fenyegető kockázatok, de szerinte Magyarország 2023-ban újabb visszaesést érezhet az európai energiapiacokon.

A hitelminősítő arra számít, hogy Magyarország kis híján elkerüli a recessziót a szerény, 0,3%-os növekedéssel, amelyet a feldolgozóipar, ezen belül az elektromos járművek gyártásának megnövekedett exportja ösztönzött. 2023 után közel 3%-os növekedést lát, amit a „rugalmas” munkaerőpiac támogat, magas foglalkoztatottsággal és erőteljes bérnövekedéssel.

Az S&P elismerte, hogy a kormány néhány „szokatlan intézkedése” hozzájárult Magyarország sebezhetőségének mérsékléséhez, de szerinte mások „ronthatják a hosszú távú növekedési teljesítményt”.

Az infláció a második félévtől meredeken lassul, átlagosan 18,5%-kal, magasabb, mint a kormány 15%-os előrejelzése. A fő fogyasztói árindex 2024 végére az MNB 2-4 százalékos tűréshatárába esik.

Az S&P szerint a központi banki intézkedések, mint például a rövid lejáratú devizaátutalások és betéti lehetőségek, a hitelezőkkel szembeni tartalékkötelezettség növelése és az energiaimportőrök devizalikviditásának biztosítása segítették a pénzügyi piacok stabilizálását, és hozzájárultak a likviditás javulásához. Erős valuta.

Az S&P az államháztartási hiányt a GDP 4,2 százalékára teszi 2023-ban. Ezzel a GDP 64,9%-ára csökken az államadósság.

A magyar uniós források jelentős csökkentése vagy az energiaellátási korlátozások lefelé nyomást gyakorolhatnak a szuverén besorolásra. Az S&P szerint akkor lehet javítani a besoroláson, ha a költségvetési és folyó fizetési mérleg hiánya a vártnál gyorsabban csökken, vagy ha a gazdaság erősebb és korábbi fellendülést regisztrál.

Morton Nagy gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte az S&P jelentés pozitív vonásait, mondván, hogy a jelenlegi korrekció a pozitív gazdasági folyamatok mellett hamarosan a hitelminősítési időszakot követheti. A kormány fő célja, hogy Magyarország elkerülje a recessziót és 2023-ra elérje az 1,5 százalékos gazdasági növekedést.

Hozzátette: a leminősítésnek nincs jelentős hatása az ország fiskális kapacitására. A legutóbbi devizakötvény-kibocsátások megerősítik, hogy a befektetői bizalom továbbra is erős Magyarország iránt – tette hozzá.