Lehet, hogy még nincs meg Hollywoodhoz hasonlóan Budapest és környéke is legendás hírnevet vívott ki magának, számtalan nagy horderejű, nagy költségvetésű filmforgatásnak adott otthont az elmúlt években. A város az európai utcaképek széles skáláját kínálja, amelyeken Párizs, Berlin vagy Prága látogatásának töredékéért könnyen bejárható. Emellett a folyó budai oldala lenyűgöző természettel büszkélkedhet a küszöbön, amely lehetővé teszi az erdei jelenetek, a városi városképek és a stúdiófelvételek megtekintését egy rövid autóútra.
Az ország egyértelműen kiaknázza ezt a piacot azáltal, hogy tovább támogatja a gyártást adókedvezményekkel és megfizethetőbb helyi tehetséggondozóval a kamera mögött. A filmgyártás azonban nem újdonság Magyarországon, a rendezők pedig régóta mesélnek népi folklórt és mítoszokat az ország gazdag és véres történelméről.
Az 1968-as év egy őshonos produkció példája volt, amely a legtöbbet hozta ki a környező természetből, és könnyen megszerezte a nyilvános díszletépítési és forgatási engedélyeket. Eiger csillagai (vagy Agri Sisillacoq magyar anyanyelvén). A film azt a híres történetet meséli el, hogy a magyar hadsereg az 1500-as években hogyan próbálta megállítani az Oszmán Birodalom megszálló erőit. Eger városát végül 1596-ban foglalták el az oszmánok, bár a megszállásból csak a hihetetlenül forgó minaret maradt (a legészakibb Európában!). A film azoknak a bátor katonáknak a történetét meséli el, akik 1552-ben védték a várost, és minden más magyar erődnél tovább ellenálltak a Török Birodalom meghódításának.
A jelenleg az Eigeren álló kastélyt turistakereskedelem, főutak, éttermek és város veszi körül. Az autentikus élmény érdekében a filmesek a fővároson kívüli vidéken rekonstruálták az erőd romjait. Mivel az Eger ma is képviseli az ország védelmével járó nemzeti büszkeséget és hazafias hősiességet a több invázió során, a gyűjtemény érintetlen maradt, és egyfajta turisztikai attrakcióvá vált. Bár az erőd távoli elhelyezkedése miatt a városközponton kívüli Philis-hegységben egy rövid sétára van szükség, emléktáblával van díszítve, és könnyen megközelíthető a túrázók számára. Még mindig vonzza azt a furcsa turistát, aki összetéveszti a magyar vidéket hemzsegő igazi kastélyok egyikével.
Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után